Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

A paraszti kötelezettség a tűrhető termésből általában, a gazdaságok többségében teljesíthető volt, de mint teher éppen nem minősülhet jelentéktelennek. Kenyérgabonából és napraforgóból (mivel e terményeknél szabadpiaci forgalmazásra nem volt lehetőség, a háztartási és gazdasági szükségletet meghaladó részt egészében be kellett szolgáltatni) a termés 32, ill. 59%-a, az összes beszolgáltatásra alkalmas termény esetében 25%-a került állami készletbe, a kötött forgalom keretében és államilag megszabott - mint már láttuk, igen alacsony, az önköltséget sem fedező - áron. Sőt a földadóba, őrlési, olajütési vámként és cséplési árként leadott terményeiért pénzt nem kapott a parasztság, márpedig ez azt jelentette, hogy kenyérgabona termése 24%-át, összes lényegesebb terményének pedig 13%-át ellenszolgáltatás nélkül adta át. Az önkéntesen felajánlott mennyiségek mögött az áll, hogy a kormányzat őstermelői fejadagon felüli őrlést, azaz jobb kenyérellátást tett lehetővé azoknak, akik kötelezettségen felüli kenyérgabona, rizs vagy napraforgó tételeket adtak át a begyűjtő szerveknek.

45 A szabott - begyűjtési árnál valamivel jobb- áron kötött termelési szerződéseknek ekkor csak az árpatermelésben (söripar) volt jelentősége. A szabadpiaci (értsd: államilag a beszolgáltatási átvételi ár felett rögzített áron történő "piaci") felvásárlás is csak kiegészítette az állami készleteket. - A teljesítés korántsem volt egyenletes gazdaságonként. A progresszivitás eredményeként a kis- és középparasztok 82, míg a kulákok 68%-a tudta egészében teljesíteni kötelezettségét. így a tervttljesítés mögött részint a többi gazdaság többlet-beszolgáltatása, másrészt a már említett nyilvántartási pontatlanságok játszottak szerepet

46 A tej- és zsírbeszolgáltatást megnövelték 1948 - 49-ben. A parasztok ezentúl is évi 270 napon át voltak kötelesek naponta és tehenenként beszolgáltatni, de az eddigi 1-2 1 helyett 1,5-2,5 l-t.

47 Növelésként egy-egy gazdaság második tehene után évi további 30-75 l-t, a harmadik után 72-180 l-t, az ötödik után 210 - 540 l-t kellett beadni. Négy gyerekes családnál egy, hat gyerekesnél két tehenet mentesítettek.

48 A zsírdézsma (sertésenként 4-8 kg) megszűnt, ugyanakkor azonban a családtagok és a levágott sertések száma alapján sertésenként 3-17 kg volt beadandó.

49 3. A "kulákok" külön beszolgáltatási terhei A fenti beszolgáltatási terhekel a parasztság egésze viselte, az említett arányok alapulvételével. A szegény-, ill. a meglehetősen - mint majd látjuk - szűken meghatározott középparasztság további beadással nem tartozott; a kulákokat azonban 1948 nyarától erőteljes plusz kötelezettséggel sújtották. A gazdagparasztság korlátozása, háttérbe szorítása természetesen már a koalíciós időkben is jelen volt az osztályharcos alapon álló MKP programjában. így a párt 45. 104820/1948. OKH sz. r. - MK 207. (szept. 15.) 46. Feljegyzés a gabona mérleghez 1949. május - UMKL- Szobek- 31. t. 47. Budapest övezetében 2,5 l-t, másutt - az adottságoktól függően - 1,5-2 l-t. 48. 101330/1948. OKH sz. r. - MK 95. (ápr. 25.) 49. 102730/1948. OKH sz. r. - Uo. 123.