Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948
A kormányzat ezúttal is alaposan elszámolta magát. Részben ismét megbízhatatlan - inkább kívánság, mint realitás szintű - volt országszerte a termésbecslés ill. a nyáron fokozódó aszály keresztezte a reményeket (az aszály pusztításához lásd: I. melléklet). A Közellátásügyi Minisztériumban június 14-én készült előzetes kenyérgabona mérleg 6,2q/kh átlagtermés alapján 180 ezer vagon terméssel és 195 ezer vagon szükséglettel, azaz 15 ezer vagonos hiánnyal számolt. 239 A július végi mérleg, melynél már az aratás kezdeti adatait is figyelembe vehették, 25 ezer vagon hiánnyal kalkulált. 240 Az augusztus végi beszolgáltatási adatok aztán már jelezték a közelgő súlyos gondokat: a 84.538 beszolgáltatásra kötelezett (15 holdnál több szántóval rendelkező) gazda a kirótt 32 ezer vagonból augusztus elejére mindössze 1650-et adott be! A Közellátásügyi Minisztérium a 25 dkg-os kenyérfejadag mielőbbi csökkentését és a szigorított, "különleges" elszámoltatás előző évinél korábbi megkezdését volt kénytelen máris javasolni. 241 Szeptember elején a 3.745.863 q beszolgáltatási kötezettségből 457.831 q (alig egyheted rész!) került csak a központi készletekbe. 242 A Gazdasági Főtanács főtitkársága szeptember 30-i, Vas Zoltán számára készített összefoglalásában már számolt a beszolgáltatáson felüli "feleslegek" igénybevételével, sőt 3300 vagonos importtal is, miközben már csökkentett fejadagokkal kalkulált, és bízott a Vörös Hadsereg által 1945-ben kölcsönzött gabona visszafizetésének elhalasztásában. 243 A helyzet láttán a kormányzat az 1947 első felében az 1947 - 48-as gazdasági évre kidolgozott és kihirdetett kedvezmények, mérséklések sorát vette vissza. Kezdődött azzal, hogy a burgonyatermő vidékeken a gabonahiányra hivatkozva a burgonyát is beszolgáltatásra és adófizetésre alkalmassá nyilvánították, megszüntetve ezzel a burgonya nem régi szabad forgalmát, de javítva a közellátást és a "szabadáras" burgonya magas árának letörése lehetőségét: 244 Ezt hamarosan követte a burgonyatermelők elszámoltatása, a szűk termelői és gazdasági szükségleten felüli "feleslegek" hatósági áru- igénybevétele. A Közellátásügyi Minisztérium előírta, hogy megyénként mennyi burgonyát kell begyűjteni. Az elszámoltatás elmaradt abban a községben, ahol az elvárt mennyiséget "önként" beadták. 245 239. Uo. - 30. t. 240. A számítás 130 ezer vagon búza- és 47 ezer vagon rozsterméssel számolt (a tényleges ennél kb. 10%kal lett kevesebb - vö. I. melléklet); a 4,4 millió ellátatlan szükséglete (25 dkg/nap) a pótadagokkal együtt 48.150 vagonra, az őstermelők szükséglete 105.500 vagonra (211 kg/fő - leszámítva a 12%-os dézsmát), a nemzetközi kötelezettség 10 ezer vagonra volt számolva. - Uo. (1947. júl. 26.) 241. Feljegyzés Szobek államtitkárnak 1947. aug. 27. - UMKL-Szobek- 21.t. 242. E számításkor a minisztérium 91 ezer beszolgáltatni köteles gazdával és 2.410.040 kh kötelezett szántóval számolt, szemben az előző számítással, ahol tehát 84.538 gazda szerpelt 2.122.903 holddal. A nyilvántartások, alapadatok pontatlansága általánosan jellemző volt s ennek nem kis része lehetett a központi ellátás megszervezésének zavaraiban. 243. UMKL-Szobek- 15.t. Ez az összeállítás 34.625 vagon alap gabona-begyűjtéssel számolt (importtal és további beszolgáltatással együtt 41.900 vagonnal); ebből 21.200 vagon adóként, s csak 3.300 vagon származott volna a szorosan vett beszolgáltatásból, míg 4.700 cséplőgépkeresetből, 8.200 őrlési vámból. 244. UMKL-GF Stab. u. LXII/11. és XIV/l-c (1947. szept. 16-i előterjesztés); 102.770/1947. KM sz. r. MK 220. (szept. 28.) 245. UMKL- GFStab. u. LXIII/37. (7994/1947.)
