Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

dézsma 50%-os csökkentését. A tervezet 1 hold szántó alatt mentességet, 2-5 hold szántó között holdanként 1 q, e fölött 40 holdig holdanként 3-3 kg-al növelt beszolgáltatást tartalmazott (búzakg-ban) s így pl. egy 40 holdas szántóval rendelkező vagy annál módosabb gazda kötelezettsége holdanként 205 búzakg lett volna. A minisztérium számítása szerint e tervezet megvalósulása a 10 hold szántóval kevesebbet birtoklók számára könnyítést, a módosabbak számára fokozatosan növekvő terhet jelentett volna. A kötelezettségeket felerészben kenyérgabonával, felerészben egyéb terménnyel kellett volna a tervezet szerint teljesíteni.

229 Az MKP a 15 hold vagy annál kevesebb szántóval rendelkező gazdaságok mentesítése mellett volt (a természetbeni adó kivételével), míg az ennél nagyobb gazdaságokat fokozottabban terhelte volna. A miniszérium az élesedő vitában is csak az 5 holdnál kisebb szántók mentességét fogadta el, míg végül is a Gazdasági Főtanács a 10 holdnál kisebb szántókat mentesítette, az őrlési dézsmát is 12%-ra mérsékelve. A Szabad Nép 1947. április 19én közhírré tette a főtanácsi határozatot, majd április 29-én kénytelen volt, mivel a minisztérium némi változtatást erőltetett ki, korrigálni s közölni, hogy "kemény harc után" nem lesz beszolgáltatás a 8 hold alatti szántóföldek után. Hírül adta a Szabad Nép - az előzetes és már idézett kormányálláspontot-ismertetve - azt is, hogy a rendelkezés csak gyenge termés esetén lép érvénybe, mivel közepes termés esetén nem lesz beszolgáltatás.

230 Az MKP-nak nem sikerült párhuzamosan a fokozottabb progresszivitást megvalósítani: az 1-8 hold szántóval rendelkezőknél kieső beszolgáltatási mennyiséget nem terhelték át mechanikusan a 8 hold felettiekre, s így, mint az előző évben is, eleve számolni lehetett a központi készletek hiányával, amennyiben nem rendelik el a beszolgáltatás és adózás után fennmaradó készletek forgalmának és árának felszabadítását. Ez a felszabadítás nem következett be.

231 Az MKP nyilvánvaló célja a szegényparasztság és a középparasztság alsóbb rétegeinek megnyerése, "szövetségi politikájának" korrekciója volt. A pártnak a kisgazdapárti jobboldal és centrum szétzúzása, a hatalmi harc csúcspontja idején s a közelgő választásokra is gondolva konkrét jelét kellett adnia az említett paraszti rétegekkel szembeni segítőkészségének; ugyanakkor a párt a középparasztság módosabb rétegeivel és a gazdag parasztsággal szemben az iparban már egyre eredményesebben zajló "száraz utas" tőkekisajátítással párhuzamos korlátozás politikáját kívánta érvényesíteni - ezt azonban a még nem teljesen erőtlen kisgazdapártnak és kormányzati képviselőinek sikerült - egyelőre - jórészt meggátolni. Hogy mit jelentett a 8 hold alatti szántóbirtokosok mentesítése a beszolgáltatás alól, a többi birtok arányosan erőteljesebb terhelése nélkül, azt mutatja a Közellátásügyi Minisztériumban készült táblázat; e szerint az eredeti terv alapján is kb. 10 229. Feljegyzés a GF részére az 1947-48-as beszolgáltatási kötelezettségről - UMKL-GF Stab. u. XL/11. és XIV/l-c (2970/1947). 230. Uo.: A gabonabeszolgáltatás alakulása ... - UMKL-Szobek- 20.t.; Feljegyzés Szobek államtitkár részére 1947. ápr. 21. -Uo.; SzN 1947. ápr. 19. ("A GF fontos határozatai") és ápr. 29. ("Az új beszolgáltatási rendelet") 231. Ugyanakkor a beszolgáltatással kapcsolatos nyilvántartó és végrehajtó apparátus számára óriási könnyebbséget jelentett a módosulás: kb. 1 millió gazdasággal már nem kellett foglalkozniuk (vö. a birtokmegoszlást mutató VII. melléklettel) - s ennek nyilván jelentős létszámbeli és bérbeni következményei lettek volna, ha a könnyítés végig élte volna a gazdasági évet.