Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

a készletek hiánya közepette a nem szabadáras cikkek továbbra is a feketepiac felé indultak. A bérből élők megélhetése a tél folyamán nehezebbé vált. Míg 1946 szeptemberében a "békebeli" reálbér 50%-ával rendelkeztek (heti 58-80 Ft-al), a decembertől meginduló ruha- és élelemáremelkedés (amiben a feketepiaci ill. az egyes árak felszabadítását követő szabad árak játszottak fő szerepet) 29%-al rontotta az általános életnívót. Az 1947 tavaszi béremelések aztán többnyire ellensúlyozták az áremelkedéseket. A heti átlagkereset a szeptemberi 66 Ft-ról 90-re nőtt. 171 A megélhetési költség végül is lakbér nélkül kb. ötszöröse, a bér kb. 2,5-szöröse volt az 1938. évinek, azaz, a bérből élők életszínvonala a háború előtti 50%-a (a tervezett érték) körül mozgott. LÉTFENNTARTÁSI KÖLTSÉGINDEX-SZÁMOK1946-49* 1938=100 14. táblázat Élelem Ruha Fűtés Lakás Háztart. cikkek Egyéb Összes kiadás lakbérrel lakbér nélkül 1946. aug.-dec. 540,4 669,1 406,2 125,9 647,7 319,5 410,8 495,1 1944-47 589,7 695,1 405,0 125,9 648,9 316,2 432,3 522,9 1947-48 725,6 750,9 418,0 125,9 701,3 310,9 493,2 601,9 1948-49 591,0 744,9 456,0 139,4 704,2 322,2 447,4 539,3 * Mg. áralakulás 1963. 192. A termelői "szabad" készletek felszívására hivatott - s a szigorú forgalmi kötöttségekkel ki is kényszerített - állami felvásárlás is hamarosan emelte árait. A szabadpiaci - feketepiaci árakat is figyelembe véve már 1946 őszétől hármas árrendszer alakult ki, sőt, ha számítjuk azt is, hogy a beszolgáltatásnál időnként felárakat és jutalmakat is alkalmaztak, akkor még több rétegű árstnikttíráról beszélhetünk.

172 A hiány s kisebb részben az azt kihasználó spekuláció, illetve a központi készletgazdálkodás hiányosságai következtében tehát a tervek szerint hosszú időre szólóan rögzített árak helyett a stabilizációt követően rendkívüli volt az ármozgás: az élelemárak kilengése egy év alatt 60, a megélhetési költségeké 40% volt - Friss István számításai szerint.

173 A rögzített árak csak a beszolgáltatásnál érvényesültek. A viszonylag gyakran változó árak, az időleges árfelszabadítások a stabilizációs árrendszer említett kialakítása után elkerülhetetlenek voltak, ugyanakkor a mezőgaz171. SzN 1947 szept. 21. (Friss István: Az árszínvonal alakulása.) 172. A termelői árszinthez a különböző piaci formákban Id.: XII. és XIII. melléklet. Mint látható, a növénytermelés termelő árai a kötött forgalomban (beszolgáltatás, felvásárlás) alacsonyabbak voltak, mint az állattenyésztésé; így természetesen a szabadpiacon (és a feketepiacon) ellentétes volt a helyzet: a növénytermelés cikkei ott viszonylag jobb áron értékesültek a piac törvényei szerint. A kötött árak vonalán a kenyérgabona és a kukorica kapta a legalacsonyabb árat; nem véletlenül volt ezek ára a feketepiacon a legmesszebb a rögzített ártól. Az alacsony kenyérgabona és kukorica ár nem kis mértékben járult hozzá a válságos kenyér- és liszthelyzet kialakulásához. 173. SzN 1947 szept. 26. ("Az áringadozás okairól")