Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

említett igen alacsony szinten lehetett megoldani, az az igen gyenge termés miatt történt. Feltehető ugyanakkor, hogy a termelők birtokában maradt készletek egy részét még mobilizálni lehetett volna közellátási célokra - kedvezőbb árpolitika esetén. 7. Beszolgáltatás és az árak Az 1946 taszán-nyarán előkészített és augusztus 1-vel megvalósított stabilizáció árviszonyainak kimunkálásánál nem az inflációs vagy azt megelőző árarányokat vették figyelembe, hanem merőben új, a termelés, fogyasztási cikk készletek, bérek arányának minden korábbit meghaladó tervszerűséggel és állami beavatkozással kialakított egyensúlyára törekedtek. Az új forint valóságos valutacsoda számba ment a világtörténelem addig legerősebb inflációja után. E helyen nincs rá mód és nem is szükséges ennek óriási jelentőségét elemezni a gazdasági élet helyreállítása terén. A mezőgazdaság stabilizáció során kialakult, összképen belüli közgazdasági környezetét, helyzetét illetően viszont már számos problémával szembesülnünk. A stabilizáció előkészítői (döntő szerepe a Gazdasági Főtanácsnak s így az MKP gazdasági szakértőinek volt) abból indultak ki, hogy a mezőgazdasági termelés jóval hamarabb áll talpra, gyorsabban közelíti meg a béketermelést, mint az ipar, főként a fogyasztási ipar. Lebecsülték az ipari helyreállítás ütemét, jóllehet a kormányzat gazdaságpolitikája egyértelműen preferálta az ipari újjáépítést s meglehetősen csekély eszközöket juttatott a mezőgazdaság újjáépítésére, a földreform utáni újstruktúrájú mezőgazdaság fellendítésére. Az ipar 1946 közepén munkáslétszámban már majdnem elérte az 1938-as szintet s termelési volumene az 1938. évi 60%-át tette ki. AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENE* (1938=100) 9. táblázat Év Egész ipar Gyáripar 1938 100 100.0 1939 114 1940 120 1941 118 1942 120 1943 124 1944 1945 1946 59 38.4 1947 87 75.7 1948 106 104.3 1949 128 140.4 Stat. Évk. 1950. 27., 1956. 67