Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

kemény intézkedéseket kell tenni, hogy Bács-Kiskun megye begyűjtési munkájában fordulatot érjenek el. 2) A Minisztertanács megállapítja, hogy Bács-Kiskun megye nem kielégítő begyűjtési munkájáért a Begyűjtési Minisztérium szervei is felelősek. A Minisztertanács felhívja a begyűjtési minisztert, vizsgálja meg, hogy milyen intézkedések szükségesek a begyűjtési apparátus munkájának megjavításához. 3) A Minisztertanács felhívja a belügyminisztert és felkéri a legfőbb ügyészt, vizsgálják meg a Bács-Kiskun megyei szervük működését és biztosítsák, hogy a spekuláció visszaszorítására, az állami fegyelem megszilárdítása érdekében hatékony intézkedéseket tegyenek. 4) A Minisztertanács felhívja az élelmiszeripari minisztert és a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökét, utasítsák megyei szerveik vezetőit, hogy a begyűjtési tervek teljesítése érdekében, a begyűjtés operatív viteléhez a begyűjtési apparátusnak adjanak segítséget és ne szorítkozzanak kifejezetten csak az áruátvételre. 5) A Minisztertanács utasítja a megyei tanács vb elnökét, hogy a jelen határozat végrehajtásáról, az éves terv teljesítéséről 1956. január 15-ig jelentésben számoljanak be. Gerő Ernő a minisztertanács első elnökhelyettese [sajátkező aláírás] UMKL - Begy M. Titk. - 13/1955-M/37. 28. Budapest, 1955. június 24. A Legfőbb Ügyészség feljegyzése a begyűjtésnél tapasztalható korrupcióról A beérkezett ügyészségi jelentésekből megállapítottam, hogy a begyűjtési apparátus munkájában korrupció, és ennek egyik következményeként kulákok és egyéb osztályidegen elemek tevékenysége még mindig komoly politikai és gazdasági károkat okoz. Bár a büntetőjogi felelősségrevonas fokozódott, szigorúbb lett az utóbbi időben, azonban a visszaélések száma alig csökken. Jellemző, hogy pl. Magony elvtársnak, a Bács-Kiskun megyei Begyűjtési Hivatal helyetles vezetőjének kijelentése szerint nem mernek az alsóbb szervekhez erélyesen nyúlni, mert mindenütt összefonódás van, bűncselekmény gyanúját sejtik. Az eddigi tapasztalatok szerint a következő, jellemző bűncselekménytípusok voltak megállapíthatók: 1) A beszolgáltatási kötelezettséget a törvényben meghatározottnál kisebb mértékben írják elő, vagy a hátralékot kevesebbnek tüntetik fel, ellenszolgáltatás nélkül, szívességből, esetleg valamilyen lekötelezettség folytán. (Pl. a pécsi 1955. Bül. 92. sz. ügyészségi ügyben a begyűjtési megbízott a kulák sertésbeszolgáltatási hátralékát kevesebbnek tüntette fel, majd máskor a kulák feketevágásának leplezésére utólag adott ki vágási engedélyt. Más alkalommal négytagú családot öttagúnak tüntetett fel, hogy ezáltal a zsírbeadási kötelezettséget csökkentse. Vagy: Kovács Károly