Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

Indokolás A bíróság Kozma Tivadar, Nctye Tivadar és Roxin János tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg: Nyisztor Mihály vádlott szüleinek házát Méhkeréken 1952. évi február 18-án állami tulajdonba vették és annak egy szobáját lepecsételték, melyben vádlott ruhái voltak. Aznap este a mozielőadás szünetében vádlott a következő kijelentéseket tette: "Az Isten bassza meg ezeket a csavargókat, lepecsételték a lakásunkat; most már nem rendelkezünk szabadon azzal, ami bent van." Vádlott a kijelentések megtételét tagadta, tagadását a bíróság nem fogadta el és három, a tárgyaláson kihallgatott tanú egybehangzó vallomása alapján megállapította a vádlott bűnösségét egy rendbeli a 3. Bn. 2. bek. ütköző és annak 3. bek. szerint minősülő demokratikus államrend, illetve annak alapintézménye ellen lealacsonyító kijelentéssel elkövetett bűntettben a Bp. 178. paragrafus 2 bek. alapján. A tanácsi szerv, mely a házak államosítását végezte, állami szerv és ezért vádlottat meg kellett büntetni, és a bíróság úgy találta, hogy a kulák szülőktől származó osztályidegen vádlottal a rendelkező részben írt büntetés kiszabásával a jövőben újabb bűncselekmények elkövetésétől visszatartja. Mivel vádlott szülei gazdaságában kisegítő családtag, tehát megfelelő keresettel rendelkezik, vele szemben a pénz mellékbüntetést is alkalmazta a Bta. 33. paragrafus 1 bek. b.) pontja alapján. járásbíróság elnöke ülnök ülnök [olvashatatlan aláírások] BML - Gyulai Járásbíróság - c/2. 10. Budapest, 1952. június 2. Szehr Gyula osztályvezető jelentése Tasnádi Sándor begyűjtési miniszterhelyetteshez: a községi funkcionáriusok nem mutatnak jó példát a beszolgáltatásban Az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanácsi vezető funkcionáriusok, tanácstagok, póttagok, pártszervezeti vezetők, begyűjtő szervek alkalmazottai stb. túlnyomó részben nem viszonyulnak úgy az állami fegyelemhez, amint azt tőlük a párt és az államhatalom megkívánja. A beszolgáltatásban nem mutatnak jó példát. Nemhogy húzó, hanem inkább visszarántó hatással vannak a többi termelőre. Megállapításunkat Hajdú megye három járásában és Bács megyében tartott célvizsgálatunk konkrét példái támasztják alá. A községekben a beadásra kötelezett tanácstagok nincsenek külön nyilvántartásba véve. A legtöbb esetben a községi tanácselnök fejből sorolja el a beadásra kötelezett tanácstagokat és póttagokat, vagy a szavazólapon ponttal jelöli meg, hogy