Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

menyeket, melyek az előírt minőségi feltéleleknek nem felelnek meg, természetesen nem exportálhatunk. Ez a nemzetközi forgalomban megkívánt tisztesség parancsa. Miulán tehát vádlott kártevő szándéka bebizonyosodott, de vitán felül beigazolódott a népgazdaságot ért károsodás is, a járásbíróság helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét a társadalmi tulajdon szándékos megrongálásában. De helyes volt a beszolgáltatás elmulasztása, illetőleg nem megfelelő terménnyel történő teljesítése miatt a közellátás érdekeit veszélyeztelő bűntettben a bűnösség megállapítása. Vádlott nem 4 kg erejéig nem teljesítette a megfelelő terménnyel a beszolgáltatási, hanem tudata ál fogta azokat a következményeket, hogy az egész zsák búza, ami összekeveredett a zsizsikes óbúzával, megfertőződött és így a teljes zsák búza alkalmatlan minőségűvé vált. A büntetés kiszabása tekintetében, mindenekelőtt a súlyosbítás iránt bejelentett fellebbezést vizsgálva, a megyei bíróság a járásbíróság által kiszabott büntetést azért találta megfelelőnek, mert bár a cselekmény társadalmi veszélyessége súlyosabb büntetés kiszabását indokolta volna, nagyobb mértékben értékelte enyhítőnek azt a családi szerencsétlenséget, ami vádlottal és családját anyósa öngyilkossága folytán érte, és mely szerencsétlenségnek utóhatásai a büntetés kitöltése után is nyomasztó súllyal fognak vádlottra és feleségére nehezedni. A büntetés leszállítása, enyhítése iránt előterjesztett fellebbezését a védő azzal indokolta, hogy a felelősség túlnyomó része néhai özv.Schupkégcl Györgynél, vádlott anyósát terheli és ő önkezével veteti véget életének, további elrettentésre tehát szükség nincs. A megyei bíróság ezzel szemben azon az állásponton van, hogy vádlott büntetőjogi felelősségének mérve messze meghaladja néhai anyósáét. Özv. Schupkégel Györgyné kétségtelenül felelős azért, mert a gabonahordót nem zsizsiktelenítette, abban 22 kg gabonája megzsizsikesedelt és így a rendelkezése alatt álló készletét tönkretette. Ezen túlmenően azonban a bekövetkezett eseményekért nem felelős, mert semmi adat sincs arra, hogy ő szállíttatta volna be a zsizsikes gabonát a földmívesszövetkezetbe és így köze lenne a bekövetkezett kárhoz. O csak arra kérte vejét, vádlottal, hogy a malomban őröltesse meg egy havi fejadagját, de nem arra, hogy a maradékot vigye a lerményraktárba. Bármilyen hatást is váltott ki özv. Schupkégel Györgyné öngyilkosága, ennek ily természetű cselekményekre visszatartó hatálya nincs. A kártevő elemeket kártevések megakadályozásától csakis a bíróságok határozott, erélyes ítélkezése rettentheti vissza, ha tapasztalják azt, hogy a bíróság nem ismer elnézést olyanokkal szemben, akik a nép vagyonában, féllelt kincsében, földünk termésében kárt okoznak, s önös érdekeikel előtérbe tolva, a nép érdekeivel mit sem törődve, köveinek el visszaéléseket. Ehhez tehát szigorú büntetés kiszabása szükséges és ezt az elvet követte a bíróság akkor, amikor az enyhítés iránt bejelentett fellebbezést is elutasította. Végül külön indokolásra szorul az iratok áttételének elrendelése. A védő a fellebbezés indokolásának végén azt fejtegeti, hogy a 200 q búza exportra történt alkalmatlanná válásának semmiféle gyakorlati jelentősége nincs, mert így is elég exportképes búza áll rendelkezésre s "azt pedig talán mégsem lehet állítani, hogy a magyar föld búzatermésének löbb, mint 60 %-ét akarják exportálni, vagyis elvonni a magyar szájaktól." Az a beállítás, hogy az exportálás egyjelentőségű és egyértelmű