Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

lített export búza tömegre, ifjú Döge István munkás észrevette a zsák aljáról ürült rágott szemeket és a feléje felcsapódó doh szagot. Nyomban hívta Bracsok János terményátvevőt, akivel ezt a részt átvizsgálták, és az időközben felszínre kerülő zsizsikek felismerésével megállapították hogy ebben a zsákban vádlott zsizsikkel fertőzött búzát adott be, amely gyorsan szerte terjedve a tiszta export búzában, nemcsak ezt, hanem később a raktár falára is tömegesen szertefutva, e raktárhelyiséget is megfertőzte. A búzaátvevők 10-15 perc múlva fertőtlenítésre alkalmas DDT port szereztek, azzal a fertőzött búza tömegei behintették és befuvatták vele a fertőzött raktárhelyiséget is. Szakértői vélemény szerint ez a fertőzött búza tömeg, megfelelő kirostálás után, malmi kiőrlésre lesz csupán alkalmas, exportra már nem. Szakértő által megállapíthatónak tartott, maximálisan 5 % kár abból ered, hogy az átrostálás folytán 8-10 q-val kevesebb egészséges szem került kiőrlésre. - A raktárhelyiség fertőtlenítése és újból üzemképessé tétele kb. 500 Ft költségtöbblettel jár. Megállapítást nyert tanúk vallomása alapján, hogy Schupkégel Györgyné, vádlott anyósa és tettestársa az események hatása alatt augusztus 11-ről 12-re virradó éjszaka felakasztotta magát. Kővári Sámuel vádlott tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy nem volt tudomása arról, miszerint anyósa óbúzája zsizsikkel van fertőzve, miért tudtán kívül követte el a vádbeli cselekményt. A bíróság vádlott védekezését nem találta alaposnak és elfogadhatónak. Vádlott tapasztalt, régi gazda, aki tudta azt, hogy anyósa magtára és a búza tárolására használt nagy taposókád fertőtlenítve és az idei gabona kitisztítva nem lett. A körülményekből azt is tudnia kellett, hogy óbúzát visz a malomba őrletni és ebből az óbúzából visszamaradt néhány kilogramm maradékra képes volt tiszta újbúzát rámerni, hogy zsugoriságában még e kis mennyiségű búzát is jól értékesítse. Ez a zsugoriság vitte rá vádlottat, hogy ezzel az óbúzával megfertőzött újbúzát a beszolgáltatandó búzák közzé sorolja, arra számítva,hogy a tömeges és gyors munkában a vevők ezt nem veszik majd észre. Vádlott tehát spekulált és számítása annyiban sikerült, hogy a búzát átvevők későn ébredtek rá, hogy zsizsikes búza került a már begyűjtött, nagy mennyiségű export búzába. Vádlottnak a zsizsikrágott búza jellegzetes kürtös csomóiból, a kád alján az egyik mintaüvegben látható korpaszerű búza maradványokból észre kellett vennie az őrléshez szükséges mennyiség kimérésekor, hogy zsizsikkel fertőzött búzát mert ki és visz őrletni. Tehát tudta azt, hogy milyen búza maradt vissza a zsákban és mégis rámerte a tiszta újbúzát, amit később beszolgáltatott. A zsákban maradt néhány kiló búzában lévő nagy tömegű zsizsik a szállítás fél napja alatt megfertőzte az egész zsák tartalmát és így a raktár megfertőzése már egy zsákra terjedő, kb. 40 kilónyi, fertőzött, zsizsikes búzával történt. Mindezek alapján a bíróság bűnösnek találta Kővári Sámuel vádlottat egyrészt társadalmi tulajdonban elkövetett rongálás bűntettében, mert Mezőberényben folyó évi augusztus 7. napján közel 200 q export búzát fertőzött meg zsizsikkel és tett exportra alkalmatlanná, másrészt a búza beszolgáltatásnak nem a 253400/1951 FM sz. r. szerint előírt, tiszta új búzával, hanem egy zsák erejéig óbúzával és zsizsikkel fertőzött búzával történt beszolgáltatás állal elkövetett, közellátás érdekét veszélyeztető bűntettben.