Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

AZ EGY FŐRE ESŐ ÉLELMISZERFOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGON 1880-1947 (kg)* 51a táblázat 1880-as évek 1934-38 1945-46 1946-47 Hús 40 33 7 23 Tojás 3 5 4 4 Hal 1 1 1 1 Tej, tejtermék 80 102 50 65 Zöldség, gyümölcs ­95 70 61 Gabonafélék 150 147 100 175 Burgonya 110 130 120 89 Egyéb növényi 14 7 8 7 Cukor és méz 3 11 1 10 Zsír, olaj 17 17 6 7 * Élelmiszerfogyasztás és élelmiszermérlegek (KSH 1961. febr. 7.) AZ EGY FŐRE JUTÓ ÉLELMISZERFOGYASZTÁS 1945-1947 (%)* 51b táblázat Tápanyag A népszövetségi tápanyagnormához képest Az 1938/39-es tényleges fogyasztáshoz képest 1945/46 1946/47 1945/46 1946/47 Összes fogyasztás 52,7 61,8 59,9 77,1 ebből: állati fehérje 20,1 32,9 37,1 60,9 összes fehérje 61,2 65,2 64,0 67,0 zsír 24,5 44,1 43,3 75,6 * Harsány Péter: Közellátás, beszolgáltatás. (In: A közellátás évkönyve. 1947. 160., 162.) Közli még: Fazekas 41. A Szovjetunió kénytelen volt elnézni, hogy Magyarország 1945. évi jóvátételi kötelezettségének felét sem volt képes teljesíteni. 1946-ban elengedte a Szovjetunió hasonlóképpen a késedelmi kamatot is, ami önmagában 6 millió dollárt jelentett. Beleegyezett a Szovjetunió abba is, hogy a jóvátételt 6 év helyett 8 alatt teljesítse az ország. 1946-ban a Szovjetunió 38 millió dollár értékű szállítások helyett beérte 22-vel. (Például 78 ezer szarvasmarha helyett csak 26 ezret kellett átadni, ami igen jelentős könnyebbség volt az állatállomány akkori helyzetében.) Kissé előrefutva itt jegyezzük meg: 1948-ban elengedték a hátralék jelentős részét, mintegy 65 millió dollár érték-

Next

/
Oldalképek
Tartalom