Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig
képtelenség volt. 274 (A begyűjtési ágazat évi átlagos létszáma 1953-ban 54 ezer, 1954ben 56 ezer volt, a béralap pedig 520 millió Ft-ról 610-re emelkedett.) Az "egyéb" költségek is növekedtek 141 millióval és elérték ágazati szinten az 1.366 milliót! 275 Az átszervezések után, 1956. január elején a begyűjtési szakigazgatási apparátus szervezete és létszáma a következő volt: A begyűjtési (igazgatási apparátus szervezete 1956. január 1. Begyűjtési Minisztérium (550 - 600 fő) r— 1 ' Főv. Begyűjtési Hivatal 19 megyei begyűjtési (11 fő) hivatal (335 fő) I megyei jogú városi begyűjtési hivatal (73 fő) Kerületi megbízottak és előadók (37 fő) 136 járási begyűjtési hivatal (912 fő) 52 járási jogú városi begyűjtési hivatal (548 fő) Községi (városi) begyűjtési dolgozók a. begyűjtési megbízottak: 2. 730 fő b. begyűjtési előadók: 2. 611 ß Tegyük hozzá, ez csupán a Begyűjtési Minisztérium és az alája rendelt szakigazgatási apparátus létszáma. A társtárcáknál, az azok alárendeltségében működő igazgatási szerveknél ill. vállalatoknál még sok ezren dolgoztak begyűjtési ügykörökben. De a csupán a Begyűjtési Minisztériumban és a begyűjtési hivatalokban dolgozó közel 8 ezer ember esetében le kell szögeznünk: e jobb sorsra érdemes emberek teljesen felesleges munkát végeztek. A tárca és szervei létét kizárólag a hadigazdálkodási rendszer, a világháborús készülődés ill. várakozás és a párhuzamos szovjet példa másolásának kötelezettsége "indokolta". A bolsevik vezetési módszerek létét alátámasztó háborús hisztéria félretétele esetén a közellátás és az agrárexport biztosításához elegendő lett volna a földművelésügyi szakigazgatás és a meglévő és működő bel- és külkereskedelmi apparátus. A közbeékelt begyűjtés csak a költségeket növelte, és nem utolsósorban a piacgazdaság minimumának működését tette lehetetlenné, ami a termelői érdektelenség forrása lett. Országosan, évi átlagban mintegy 30-40 ezer ember végzett így felesleges tevékenységet, amiről persze nem ők tehettek. A megyei begyűjtési hivatalok csoportokból (begyűjtési, pénzügyi, igazgatási) tevődtek össze, ill. önálló személyzeti előadót és hivatalvezető helyettest is foglalkoz274. 523/3/1954. Mt sz. h. - Uo. TÜK - 17. d./02/151. 275. A begyűjtés költségei 1954. KSH jelentés 1956. máj. 6. - KSH Könyvtára.
