Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig

Aki azt hiszi, hogy az állami gazdaságok, téesz-ek talán a burgonya-, napraforgó vagy bor területén aztán kitettek magukért, az téved: ott sem volt más a helyzet mint az imént tárgyalt termények esetében.

201 A sertésfelvásárlás területén valamivel jobb volt az állami gazdaságok produktuma, ám e téren sem büszkélkedhettek, ha meghétszereződött szántóterületükre gondolunk: 54 ezer tonnáról csak 70-90 ezerre tudták fokozni teljesítményüket. így aztán a sertéságazatban is az egyéni gazdáké lett a főszerep a közellátás biztosításánál: 1952-től hol elérték, hol megközelítették beszolgáltatásukkal az állami gazdaságok eredményéi, s ehhez jött még a szabad- ill. szerződéses felvásárlás számsora. Az egyéni gazdák legválságosabb éve - mint minden területen - a sertés vonalon is 1952 volt, amikor is 76 ezer t sertést adtak be összesen, s ebből az ismert módon, képletes áron 73-at... (Vö. IX/D. sz. melléklet.) A vágómarha esetében az arányok meglehetősen hasonlóak.

202 A beszolgáltatás-begyűjtés megismert 1950-56 közti eseményei, az agrárpolitika változásai, az előírások természetesen nem azonos mértékben érintették a különböző nagyságú magángazdaságokat. Mivel 1949-50-re a nagygazdák terhelése már meglehetős volt, hiszen a terhek növelése 1948-tól rájuk jobban nehezedett, esetükben 1949-50-hez képest "csak" 3,7-szeres lett a teher 1951-52-re, hogy aztán némileg mérséklődjék. A 3,5-10 kh szántóval rendelkező kis- és középparaszti gazdaságokat 1951-52-től kezdte igazán nyúzni a hatalom: nem tehetett mást, mivel a nagygazdák zöme már képtelen volt a teljesítésre. így jutott el a politika a munkásság "szövetségi bázisának" fojtogatásához... 1953-ban kb. 9 q/kh volt az átlagos kenyérgabona-termés: e szerint - munkahipotézisként feltételezve azt, hogy a parasztok az összes szántón kenyérgabonát termesztettek - a 3,5 kh-s gazda 31,5 q terméséből 14,3-at, a 10 kh-as 90 q-ból 60-at, a 28 kh-as kulák pedig 252 q-ból 214-et volt köteles beadni... - Ez egyben azt is jelzi, hogy az 1950 utáni tehernövelés mennyire más-más bázison történt: a nagyobb gazdák csak aránylag lettek kevésbé terhelve, abszolút számban kötelezettségük megközelítette a termést (!), míg a kisparasztoknál csak annak mintegy felét tette ki. 201. Adattár II. 322.202. Uo. 328.