Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig
AZ ÖSSZES, ILL. MEZŐGAZDASÁGI KERESŐK SZAMA TÁRSADALMI SZEKTOROK SZERINT 1950-56 159 83. táblázat Év Összes aktív keresők szá ma Összesen Éhből: a mezőgazdasági aktív keresők száma megoszlása társadalmi szektorok szerint Állami Szövetkezeti Magán 1950 4167,0 2134.7 95.2 34,5 2005,0 1951 4311.0 2111,6 118,9 119.7 1873,0 1952 4366.6 2053.4 208.7 311.3 1533.4 1953 4406,5 1934.0 256,9 370,2 1306.9 1954 4445.5 1910.0 287,4 250,4 1372,2 1955 4522.1 1952.4 307,1 230.3 1415,0 1956 4624.7 1990,1 300.6 306.0 1383,5 Más erők is mozogtak természetesen a Begyűjtési Minisztériumban. Az új begyűjtési rendszer előkészítése jegyében pl. a Közgazdaságtudományi Intézettel készíttettek elemzést. Ez az elemzés már több ponton enyhítéseket javasolt. Jelezte pl., hogy a 20 kh feletti parasztok egyre szűkülő rétegének terhelése túlfeszített, s így csökkenthető lenne, esetleg az 1 - 5 kh-as szegényparasztok kárára, akiknek terhe még viszonylag elviselhető volt. A Begyűjtési Minisztérium képviselője azonban elzárkózott a tárgyalásokon ez elől, jóllehet a 20 kh felett birtoklók terhelését ő is irreálisnak tartotta. Az Intézet javasolta a marhabeadás megszüntetését, ám a minisztérium ezt sem fogadta el. Indítványozta az elemzés a téesz-ek csekély állatállománya miatt állatbeadási kötelezettségük csökkentését, ill. terménybeadásuk növelését. A minisztérium ezt is elvetette, mert - úgymond - az Intézet nem veszi figyelembe a begyűjtési előírások termelést orientáló, jelen esetben az állattartást ösztönző szerepét. Itt mindenképpen az Intézetnek volt igaza; a túlzott állatbeadási előírások aligha ösztönöztek sertés- vagy marhatartásra. A minisztérium tehát meglehetősen elzárkózó volt az agrárszféra terheinek mérséklése ill. arányosítása ügyében, de mégis, már a tanulmány megrendelése is jelez valamit. Korábban nem törekedett az apparátus egy-egy rendelkezés kiadása előtt a tudományos megalapozásra. 160 1956 nyarán elkezdődött a második ötéves terv előkészítése is. Ennek egyik első írásos eredménye egy minisztertanácsi előterjesztés 1956. június elején kelt és Szobek András begyűjtési miniszter írta alá. Az anyag igen kevés elmozdulási hajlandóságot jelez. A hangulati és gazdasági stabilitás érdekében öt évre meg kívánta hosszabbítani az 1953: 27. tvr. hatályát, néhány - a paraszti terhelést fokozó- módosítás kíséretében. Ilyen módosítás lett volna az 1 kh alatti törpebirtokosok 3 húskg/kh terhelésének 5-re emelése, a rizsvetések utáni háromszoros területmentesítés 50%-os csökkentése, a szövetkezeti háztáji gazdaságok fokozottabb adóztatása (az addigi 3 kg/kh húsbeadás 10-15-re emelése); mindez együtt évi kb. 11.500 búzavagonnyi plusz terhet okozott volna, ha lett volna idő és mód a bevezetésére... Egyetlen ésszerű része volt e tervezetnek: a marhabeadás - komoly veszélyben volt már a marhatenyésztés 159. Adattár IÏ/4. 160. A jelentésre reagáló minisztériumi feljegyzés (1956. jún. 14.) - uo. 13/1956. - M 123.
