Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig
Néhány fontosabb termény egyenkénti és begyűjtési címenkénti adatsora (82. táblázat), még világosabban igazolja az iménti megállapításokat. Itt is egyértelmű a "szabadfelvásárlás" igen erőteljes jelentkezése súlyos teherként. A kötelező beadás súlya-aránya az összbegyűjtésben változó volt: búzánál és rozsnál (együtt = kenyérgabona) erősen csökkent, a kukoricánál alig mérséklődött, míg burgonyából emelkedett; az utóbbi oka az volt, hogy az 1953. december utáni (1953: 27. tvr.) időszakban nőttek a helyettesítési lehetőségek, s pl. a szabolcsi burgonyatermelő vidékek éltek is vele: burgonyát adtak be az általuk nem termelt, de korábban kierőszakolt kenyérgabona helyett. Az állat- és húsbegyűjtés vonalán a kollégium számára összegezték az 1953-56os I. félévi adatokat. Az éves adatokkal szemben ezek csak tendenciák jelzésére alkalmasak, annyit azonban mutatnak: az 1955-ös tervteljesítésben és az 1956-os minisztériumi szemmel nézve "ígéretes" - indulás mögött kiemelkedő jelentősége volt a sertés- és marhabeadásnak, ill. az e téren is kierőszakolt szabad, szerződéses átvételnek. Az 1954. I. félévi 95 ezer q sertés helyett 1955 és 1956 első fél éveiben az egyéni gazdáktól 225 ezer ill. 291 ezer q-át vettek át kötelezőként, és - ez szembeszökő - míg 1954 első felében a "szabad" átvétel 68 ezer q volt, addig 1955 - 56-ban ez 108 ezerre ill. 425 ezerre emelkedett! A marhával némileg más a helyzet: itt a kötelező beadás az egyénieknél 1954-56 első fél éveiben 168 - 280 - 84 ezer q volt (tehát 1956-ban már nem sikerült az 1955-ös eredményt kicsikarni). Viszont a "szabad-felvásárlás" adatai ugyanekkor: 234-553 ezer q! Tehát 1956-ban kötelezőként nem szívesen adtak be marhát a gazdák, így aztán elvitték tőlük az állatokat "szabadon"... így sikerült az 1955-ös tervet teljesíteni, s az 1956-ost "biztatóan" indítani! Az állatbegyűjtési terv feszítettségét jelzi 1956-ban az, hogy az említett, minden korábbit messze felülmúló sertés- és marhabegyűjtéssel az 1956 I. félévi tervet "csak" 104%-ra teljesítették. 156 Az állatbegyűjtés fokozásának erőltetését érthetővé tették a szántóföldi növénytermelés eredményességének évente ismétlődő kérdőjelei. Az apparátus láttuk - mindig jó, jó közepes terméssel kalkulált, ami aztán egy-két kivétellel nem jött be. így 1956-ban pl. búzából - a jó termésű 1955-ös adatokból (9 q/kh) kiindulva - 8,9 q/kh terméssel számoltak átlagosan, s szeptemberben már világos volt, hogy legfeljebb 7,7-es termésátlag remélhető. Kukoricából 13 q/kh helyett 10 ígérkezett csak. 157 1956 késő tavaszától napirendre került az 1953: 27. tvr-rel 1956 végéig tartó hatállyal megszabott begyűjtési rendszer módosítása. Ez a munka, a moszkvai XX. pártkongresszus után, természetesen magán viseli az általános politikai, azon belül agrárpolitikai korrekciós igények jeleit. Egyértelmű a vonatkozó dokumentumok elemzéséből, hogy a korrekciós igény nem mutatott olyan erős reformszellemet, amely segített volna elkerülni az októberi tragikus események kirobbanását. Az agyonsanyargatott és megalázott nép már toldozgatásokkal, Rákosi helyett Gerő-féle elmoz156. Az 1951-52-1955 - 56-os adatok: Uo. 1956. aug. 13. 157. Az 1956. évi népgazdasági terv várható teljesítése, KSH 1956. szept. 28. - uo. 36. d./005/35. A jelentés szerint a gabonatermés 1955-ben fedezte a szükségletet (beleértve az exportot is), míg 1956-ban már mintegy 50 ezer vagon gabonaimporttal lehetett számolni.
