Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

kivételt idézett elő). A kisparaszti, de a középparaszti gazdaságok jó részében is felesleg csak annyi volt, amennyi a beszolgáltatást fedezte; a beszolgáltatásból eredő bevétel viszont alig volt több (2.000-2.500 Ft évente), mint az adó: erős volt tehát a készpénzhiány.

143 így az amúgy is alacsony családi életnívó erősebb süllyedését csakis nem mezőgazdasági munkából eredő bérbevétellel lehetett meggátolni. Egy korabeli statisztikai munka úgy fogalmazott, hogy "a paraszt kedvező helyzete" annak az eredménye, hogy sok család tagjai "szakítanak a mezőgazdasági munkával".

144 Márpedig az ember ritkán szakít azzal a foglalkozással, amiből megél. Érdekesség: 1952ben az 5 kh alatti törpebirtokos családok 48, az 5-15 kh-as középbirtokos családok 21%-a tett szert munkabérre.

145 A munkabérek aránya, jelentősége a kis-, ill. középparaszti pénzbevételben ennél jóval magasabb volt, ami ismételten utal az agrártermékek rendkívül alacsony árszintjére. A MEZŐGAZDASÁGON KÍVÜLI MUNKABÉR JELENTŐSÉGE 1952-BEN A KIS ÉS KÖZÉPBIRTOKOSOKNÁL (1949-ES FT)

146 60. táblázat Birtokkategória Munkabérrel is rendelkező Csak mezőgazdasági jövedelmű családok átlagos évi pénzjövedelme 5 kh alatt 5-15 kh 15-25 kh 4900 430 6700 4 100 nem jellemző 11 500 A termelőszövetkezeti családok pénzjövedelme 1949-50-ben még meghaladta a dolgozó parasztokét, 1951-52-ben már egyre erőteljesebben elmaradt attól. Mivel a saját termékekből való termelői önfogyasztásuk mélyen az egyéni parasztoké alatt volt, összjövedelmük végül is csak a szegényparaszti életnívót tette számukra lehetővé. Az 1949-50-ben még relatíve - összparasztságon belül nézett - jó pénzbevételük mögött is már az egyéni parasztokénál több nem mezőgazdasági munkabérnek volt szerepe, s ez 1951-52-ben csak fokozódott; a szövetkezeti parasztság tehát korábban is nagyobb ütemben szorult arra, hogy ipari kereset után nézzen. (Lásd: 60. táblázat.) Az áruértékesítés itt magában foglalja a természetbeni részesedésből, ill. a háztáji gazdaság terméséből eladott cikkek árát. A szövetkezetek termelékenységének romlását és párhuzamosan az értékesítési árszint süllyedését mutatja a munkaegységek értékének zuhanása. 143. Uo. 10. 144. A mg. árutermelése... 3. 145. Uo. 13. 146. Uo. 11.