Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

g) Kisebb ítéleteket végrehajtott (áristom, megvesszőzés, pellengér, pénzbírság). Gazdasági feladatkörben a tanács: a) Felügyelt a birtokviszonyokra, a redempciós kulcs mindenkori érvényesítésére, b) Földméréseket, községi belrendelkezéseket végzett vagy végeztetett, c) Házhelyet adományozhatott, d) Megszabta a mezőgazdasági munkák rendjét, idejét (aratás, szüret, tarlószabadítás, állatkihajtás stb.), e) Felfogadta a községi alkalmazottakat (csőszök, pásztorok, árednátorok), s ellenőrizte munkájukat, gondoskodott az ellátásukról, a lakosság soros szolgáltatásainak az alkalmazottakhoz való eljuttatásáról (pl. soros kenyérsütés a pásztoroknak), f) Megszervezte és betartatta a közmunkák rendjét (út-, gátépítés, hóeltakarítás, kutak javítása, legelők megtisztítása, közkutak létesítése stb.), g) Felügyelt a vásárok, piacok rendjére, közterületére, h) Kezelte a község vagyonát (közfbldek, apaállatok, befolyt jövedelmek: pl. bérleti díjak, adók), i) Részt vett a község lakosainak bizonyos termékei értékesítésében, egyúttal ellenőrizte a megfelelő minőséget, j) Limitálta bizonyos áruk helyi árát, munkadíját, s a munkabéreket. Egyházi feladatkörben a tanács: a) Megszervezte a papválasztásokat, b) Gondoskodott az egyházi vagyon kezeléséről, az egyházi járandóság (adók, munkaszolgáltatások) pontos fizetéséről, juttatásairól, c) Közmunkát szervezett egyházi építmények építésénél javításánál, d) Ellenőrizte az iskolaügyeket, e) Betartatta az egyházi ünnepeken a munkaszünetet, felvigyázott az egyház által előírt erkölcsi szabályok betartására. Ez a szerteágazó feladatkör, amelyet a bíró és a 12 tagú szenátus, egy községi jegyző, illetve néhány fizetett alkalmazott látott el (kisbíró, tizedesek, bakter, csőszök), egyben azt is jelentette, hogy a tanács, ha nem is irányította, de ellenőrizte a közösséget, a közösségi élet szinte minden megnyilvánulását. Nagyobb településeken a tisztségviselők száma magasabb volt. Még a kerületek megalakulása előtt kialakulnak ezek az arányok. Az 1705-ös katonai összeírás szerint differenciált és a