Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig
dalmi struktúrájú területeit vizsgálta a bűnözés szempontjából, s foglalkozott a bűnmegelőzés lehetőségével gyakorlati szempontból is. A munka sok, civil ember számára megközelíthetetlen adatot is közölt, s mint TMB bizottsági tag ezek birtokába juthattam. A Jászkunság közigazgatásának, a települések autonómiájának kérdésével vonhattam le csak magasabb következtetéseket. 4. Az első, viszonylag megbízható bűnözéssel kapcsolatos statisztikát Fényes Elek teszi közzé a fogva tartott és elítélt rabok száma alapján. Ekkor a Hajdúság Magyarország legfertőzöttebb területe, s a Jászkunság a statisztikában közepes helyet foglal el. Egy 1847-es alkapitányi jelentés lehetőséget ad arra, hogy az elítélt, vagy fogva tartott rabok bűnözésének fajtáiról is hírt kapjunk. A három kerületben 457 rabot tartanak fogva, s ezek 44%-a a Jászságból, 43% a Kiskunságból került ki, s csak 13%-a a Nagykunságból. A magas kiskunsági szám azért van, mert sok az elfogott orgazda, lótolvaj, marhatolvaj, amely a jászok és kiskunok kiskunsági pusztáin horogra került. Ezek nem a településeken, főként nem a Jászságban éltek, hanem a pusztákon, távol a hatóságoktól működtek, de kiskunsági vagy jászsági illetőségűk voltak. Egybevág ez egy korábbi, 1832-1838 között kelt jelentéssel, ahol is e két kerületben, de különösen a Kiskunságban az állatlopások, s az orgazdaság a bűnesetek felét teszik ki. Az egyéb bűnesetek pedig egyedinek tűnnek (gyilkosság, verekedés, kuruzslás, közmunka megtagadása, vagyon elvesztegetése, gyújtogatás, rágalmazás, sérelem megtorlása, gyermekgyilkosság. Nem vizsgáltam a bűnözésben Fényes Elek statisztikájában kiugró helyen álló Hajdúság anyagát, de feltehetően ott is az állatlopások, az orgazdaság juttatja élre a hajdú kerületet. Ez pedig a vagyon elleni bűntettek kategóriáját növeli, azaz épp azt, amelyet magunk is vizsgálunk. Ha ebből a hármas, illetve a hajdú kerület közösségellenes magatartására következtetnénk, helytelen úton járnánk. A számok azért ilyen magasak, mert az úgynevezett felderített bűnök száma a jól szervezett közigazgatású kerületekben sokkal magasabb, mint a megyékben. A későbbi korszakokban igen alacsony bűnözési számot mutató Jászság esetében nem a belső, közigazgatásilag jól ellenőrizhető területén, hanem a 60-100 km -re fekvő kiskunsági pusztán elkövetett lopásoknak tudható be a bűnesetek aránytalanul magas száma. Amint ott önálló községek alakulnak ki a XIX. század közepétől, a Jászság bűnözési statisztikája menten visszaesik, s a három legalacsonyabb, legkevésbé fertőzött terület közé kerül. A XX. században a volt Jászkun Kerület egyes részei ugyan eltérő