Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

agrárgondolat, a telepítés, a földbirtok-politika - az olyan, hivatalossá ugyan nem vált, de szívesen látott jelszavak, mint a „Kertmagyarország" koncepciója stb. mennyire érvényesülnek a tantárgyakban, az oktatás egészében, a biológián és a kémián át a történelmi és a magyar irodalmi olvasmányokig, vagy az éppen mindenféle egyébre is hivatott osztályfőnöki órákig. Az iskolalátogatások után jegyzőkönyv készült, amit nemcsak az intézmény fenntartójának továbbítanak, hanem az iskolalátogatót küldő szervhez is.

25 Ezáltal gyakorlatilag a VKM ugyanúgy informált lett az FM fennhatósága alatt álló iskolákról, mint a sajátjairól, tehát gyakorlatilag az egész ország valamennyi iskolája fölött egységes ellenőrzéssel rendelkezett. Az „üzleten" tehát a VKM nyert, hiszen az FM-nek nem sikerült az ellenőrzését kitérj észtemé a mezőgazdasági szakoktatás olyan fontos területeire, mint a VKM rendelkezése alatt álló népművelési szféra, vagy a „normál" népiskola. Külön kérdés, hogy az FM nem rendelkezett olyan törvényes ellenőrzési lehetőségekkel a mezőgazdasági gazda- és birtokos körökben, magánbirtokokon, kamarai felügyelet alatt folyó továbbképzés fölött, amilyenekkel a VKM az ország mindenféle oktatási intézménye fölött. A VKM tárgyalási és intézkedési pozícióit az is erősítette, hogy 1935 óta külön gazdasági - szakoktatási osztálya volt, amely egyenrangú partnerként állhatta az FM szakoktatási osztályával a vitát.

26 Amikor parlamenti képviselők a mezőgazdasági oktatás lebecsülésével vádolják Hómant, egészen másra gondolnak: arra, hogy a tanügyigazgatás kiterjeszti befolyását a mezőgazdasági intézményekre, s a tanügyigazgatás iskolai lehetőségétől teszi függővé - elismeri-e egyenrangú középiskolának az adott iskolatípust.

27 A három tantervmódosítás nyomán egyre inkább kidomborodott a VKM kézben lévő iskola szakiskola jellege. Míg az 1923-as tantervben a tantárgyak heti óraszámának 64,5%-a közismereti tárgy volt, 1930ban ez már csak 55% lett. Még így sem sikerült azonban elismertetni az iskola szakiskola jellegét. A kritikusok így elsősorban a szabadkézi rajzot és a német nyelvet, ami eleve fakultatív volt, vették tűz alá mondván, a kisgazdaréteg gyerekei úgyis a nyelvtanulás nehézségei miatt hagyják abba gyakran a középiskolát. Az ellentábor - persze elsősorban a nyelvtanárok - számos érvet sorakoztattak fel: a gazdaosztály iskolája nem maradhat el a középosztályé mögött, egyre több gazda ^OLKSO? 61. cs. 26 Hivatalos Közlöny 1938. 1-3. 27 OL VKM K 592 62. cs. és a VKM költségvetései