Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

határozat szerint védelmezni kell az adóbevallás módja körül kialakult szokásokat, mert ezáltal nem tűnik ki a vármegye gazdasági ereje és nem áll fenn annak veszélye, hogy a megyében felemelik a nádori porták számát. 13 Sajátos módon, a parasztok között gyakran akadtak olyanok, akik ellenezték a szabad bemondáson alapuló adóösszeírási gyakorlatot. Az adóeltitkolással ugyanis inkább a módosabb parasztok jártak jól, mert nekik volt mit eltitkolniuk. Nemegyszer e miatt a szegényebb jobbágyok aránylag több adót fizettek, mint a gazdagabbak. Amikor emiatt a kevesebb jószággal rendelkezők követelték egy alkalommal, hogy igenis szám szerint írják össze a jószágállományt és ne szabad bevallás alapj án, akkor ezt a feleletet kapták a tiszai kerület tanácsától: „Törvény írja elő, hogy az ország lakosságának tehetségeit bemondás által kell összeírni, s ezért a marhának egyes összeírását a Tiszai Kerület Tanácsa semmi szín alatt behozni nem merészem". 14 A szabad bevallás tehát nemcsak gyakorlat volt, hanem törvényes előírás is. Ennek az „előírásnak" Bács-Bodrog vármegyében elfogadott szabályaitegy 1834-ben megfogalmazott rendelkezésben olvashatjuk. E szerint az összeírás alkalmával az egyes gazdák jószágállományát a következő szabályok szerint kellett felvenni: 1. Összeírandó a heverő marháknak 1/4-ed része (értik alatta a legelőn tartott juhokat, lovakat, szarvasmarhákat és sertéseket). 2. Az egész telekkel rendelkező gazdák igavonó- és nyerge sió-állomá­nyából 4 darab írandó össze, a háromfertályoséból 3, a kétfertályoséból 2, az egyfertályoséból egy. De ha a gazdáknak ennél kevesebb állata van, akkor a tényleges számot kell összeírni. 3. Ha a gazdáknak az összeírandó számon felül van odahaza lovuk, azt heverő marháknak tekintsék az összeírok és csak a negyed részét írják össze. 4. A zsellérek jószágállományának is csak a negyed részét kell összeírni. 15 Ezek a szabályok Bács-Bodrog vármegye területére voltak érvénye­sek. 16 E direktívák alapján, természetesen, nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a denegatak nagyságára más vármegyék 13 Arhiv Vojvodine, Backo-Bodroska zupanija, Kongr. spisi nr. 722. 14 Arhiv Vojvodine, Backo-Bodroska zupanija, Kongr. spisi bez signature 1834, okt. 24. 15 Arhiv Vojvodine, Backo-Bodroska zupanija, Kongr. spisi 1834. nr. 3836 ad 2276. 16 Az állatállomány alulszámlálására országos viszonylatban 1. Kiss Albert: Állatte­nyésztésünk belterjességének alakulása az elmúlt száz évben (1859-1857). In: Statisz­tikai Szemle, 1958, 2-3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom