Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

tagjait érintette, akik küzdöttek az állam fasiszta minta szerinti átala­kulásáért. Nem sokkal később azonban a politikai argumentáció nacio­nalistává vált: Minden német bűnös, mert német. Ez a váltás, a kollektív bűnösség elve kettős politikai haszonnal járt. Ebben a konstellációban már semmit nem számított az, hogy a szóba jöhető tehetősebb birtokkal, házzal, földdel rendelkező németség - éppen személyes érdekeltsége és hosszú távú érdekei nyomán - gyakran maga is volksbundellenes volt. Hiszen üyenformán úgymond Jogszerűen" lehetett kiforgatni vagyoná­ból az említett németajkú társadalmi réteget. Az így megüresedett birtokokra letelepíthetők lettek a székelyek, illetve a Tiszántúlról érke­zett úgynevezett beltelepes magyarok. 2 Az állam nyíltan nacionalista politikai gyakorlata nyomán a német anyanyelvű lakosság lélekszáma folyamatosan csökkenni látszott, hisz tagadták hovatartozásukat. Anyanyelvük és kultúrájuk teljesen vissza­szorult a privát szférába. Másrészt viszont tényleges és drasztikus csökkenést eredményeztek a német népesség számában az 1947-48-as kitelepítési hullámok, ame­lyeknek nemzetközi vonatkozásairól itt nem szükséges bővebben szól­ni. 3 Lényeges momentum azonban az, hogy a kitelepítések kapcsán tovább folytatódott és felerősödött a németek nacionalista módon törté­nő kezelése. Mindezt igazolja, hogy elsősorban nem politikai bűnök miatt hoztak kitelepítési határozatokat, hanem azok ellen, akik az 1941­es népszámlálás során német anyanyelvűnek vallották magukat. Ez alól felmentést adhatott - bizonyos esetekben -, ha az érintett a bányászat­ban vagy az iparban dolgozott, illetve nem rendelkezett földtulajdonnal. Fentieken kívül jelentős szerephez jutott a földrajzi elhelyezkedés 4 (1. a 2. ábrát). Ha a kitelepítések tisztán a Volksbund-tagság arányában történtek volna és nem érvényesülnek a már említett szempontok, a három falu németajkú lakossága egyformán fogyatkozott volna meg. 5 De ez nem így történt. Miért? A három falu közül Palotabozsok volt a leggazdagabb. Tehetős parasztok lakták, jól működő állattenyésztéssel, fejlett szántó­kultúrával, középnagyságú birtokokkal, művelt parasztsággal és kéz­2 Balogh: 1988: 139.; Fehér, 1972: 54 ff.; Füzes, 1986: 739 ff. 3 A történtek szempontjából nem fontos, hogy a kitelepítés végül is a nagyhatalmak törekvéséből eredt-e (ezt a magyar kormány állítja) vagy a magyar kormányéból (mint a történészek egy része mondja). A lényeg az, hogy az akkori belpolitikai küzdelmek egyik fegyvere volt és - részben - a tényleges problémák megoldásának egyik lehetősége. 4 Balogh, 1988:139 ff.; Fehér, 1988.; Komanovics, 1979:560 ff.; Révész, 1986:124 ff.; 1. a 2. ábrát. 5 A Volksbund-tagok aránya mindhárom faluban 70% körül volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom