Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

engedelmeskedve 1630 novemberében kiadta a levelet. Ebben az egy konkrét ügyben tehát 5 helyről szereztek be a herényiek engedélyt, hogy aztán fél esztendő múltán újból kezdődjön az egész elölről, és a sűrűn változó török tisztségviselők mindegyikétől legyen éppen érvényes engedélye, rendelete, tiltása a városnak. A dolgozat bevezetőjében hivatkozott két forráskiadványban publikált iratok sora azt mutatja, hogy a tizenöt éves háborúban elpusztult terület elfutott és idegenben megmaradt népessége máshonnan származójövevényekkel kiegészülve az 1610-es években visszatért és újraszervezte mezővárosi, falusi közösségeit. E nagy feladat elvégzése után az 1620-as évek elejétől már arra is jutott energiájuk, hogy a megelőző század folyamán már majdnem feledésbe merült kiváltságaikat a rendi országgyűléssel és a királlyal a kornak megfelelő új értelmezésben elfogadtassák, a XVII. század későbbi évtizedeiben pedig sorra megújíttassák. Az a tény, hogy a kiváltságok megújításának 1622-ben kezdődő sorozata az országgyűlésekhez kapcsolódik, méghozzá azokhoz az országgyűlésekhez, amelyeken a királyi Magyarország legfelsőbb politikai vezetésébenbekövetkezett változásokzajlottak, arra utal, hogy a terület megbízottai, képviselői az országgyűléseknek helyet adó városokban jelen voltak (még ha az országgyűlésen, mint paraszti rendűek nem is lehettek jelen), és a megfelelő időpontban tudtak az újonnan kinevezett tisztségviselőnél fellépni, a régi kiváltságokra új, személyes garanciákat kapni. A kiváltságok biztosította gazdasági és politikai lehetőségeket a jászsági elit tehát célszerűen használta fel, jól élt a nagypolitika által kínált lehetőséggel. A török levelek segítségével azt is igazolhattam, hogy a jászságiak az egész életüket átfogó stratégiaként körültekintően és következetesen alkalmazták a kiváltságmegerősíttetések, a tiltások és az engedélyek „gyűjtését", annak érdekében, hogy szerencsésen és sikeresen gyarapodhassanak közösségeik. Az így elért eredményeik visszahatottak a közösségi tudatra és közreműködhettek a Jász öntudat" kialakításában.