Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért
rendelkezett, amely progresszíve, a társadalmi haladást tűzte zászlajára, küzdött a földesúri hatalom befolyása ellen, s elérte, hogy a mezővárosi communitás önerőből váltotta meg magát 1826-ban a földesúri függőségből, miután 1813-tól sorra megvásárolta a különböző földesúri családok nagykőrösi birtokait. 15 A sajátos mezővárosi jogállás, kiváltságos helyzet, „szabadalmas" állapot legszebb megnyilatkozása az 1817-ben összeállított „Szabados Nagy Kőrös Várossá Rendszabásai", amelyet a nemes vármegye is szentesített 1818-ban. Szükséges megjegyezni, hogy Kecskeméten miután a Koháryak is megváltak földbirtokuktól - a város statútumait 1836-ban készítették el, s ezt nem a vármegye hatósága, hanem a közbülső, a földesúri úriszék hagyta első fokon jóvá. 16 Nagykőrös „szabados" állapota igen magasszintű privilegizált viszony: a földesuraktól függetlenedett, a vármegye fennhatóságától függetlenedni akaró város. A mezővárosi tanács élesen szembe fordult a Tripartium törvényeivel, mivel azok a haladás legfőbb gátjának bizonyultak, s ezt elszenvedte a város is. Az incapacitas volt a legsérelmesebb dolog, amelyre való hivatkozás számos körösi compossessor számára biztosított jogalapot a redempció utáni városi szerzemények megkaparintásához, kizárólag a nemesi kiváltságok, jog alapján. A városi magisztrátus - benne a nemesekkel - konfliktusba keveredett a közbirtokosok egy csoportjával, akik magukénak kívánták a volt földesúri birtokokat, mivel ők „birtokképesek", s e küzdelemben - jóllehet a város (élén a tekintélyes Bakos Ambrus főbíróval) sikeresen elhárította a veszedelmet - a nemes vármegye nem a város oldalán állt, hanem a közbirtokosok pártját fogta. 17 Kézenfekvő lenne ezek után arra gondolni, hogy Nagykőrös célja Kecskeméthez hasonlóan - a szabad királyi státus elérése volt; nem így történt. A körösi magisztrátus az 1848. március 14-i felterjesztésében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy meg kell szüntetni minden olyan kiváltságot, amelynek a feudális jogrend az alapja. Nem csupán a nemesi vármegye, de a szabad királyi városok megszüntetését, átalakítását tartották szükségesnek: „a' kiváltakozott Városoknak megyékhezi viszonya oly módon rendeztessék, hogy azok a' Megyék felügyelete alatt álló, 's mégis ön körükben független hely hatóságokká alakuljanak, hogy ily módon a' mostam körülmények közt a' Megyék 16 Nóvák László: i. m. (Nagykőrös mezővárosi...) 16 Nóvák László: Nagykőrös mezőváros önrendelkezése (az 1747. és az 1817. évi statútumok). In: Fejezetek Pest megye történetéből (szerk. Ikvai Nándor) I. Studia Comitatensia 7. Szentendre, 171-211. 17 Nóvák László: i. m. (Nagykőrös mezővárosi...)
