Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért
NÓVÁK LÁSZLÓ Szabadalmas mezővárosok az Alföldön A polgári közigazgatási rendszer kiépítése, 1870 előtt a magyar településállomány alapvetően „városra" és „falura" tagolódott. Birtokjogilag ez az állomány differenciáltabb képet mutatott. A „falvak" egységesen földesúri helységek, jobbágy települések voltak. A városok két nagy kategóriája ismeretes: a szabad királyi városoké és a mezővárosoké. A szabad királyi városok kőfallal körülvett, kiváltságokkal felruházott települések voltak, önálló közjogi és birtokjogú hatóságok, amelyek a Helytartótanács alá tartoztak, földesúr nem rendelkezett felettük, a vármegyén kívül álló szervezetek voltak. 1 A mezőváros szintén egy magasabb közigazgatási, gazdasági, kereskedelmi funkciókkal rendelkező településformáció - a geográfiai, táji kapcsolatrendszereket meghatározó helyi és helyzeti energiáknak megfelelően 2 -, amely azonban nem független a földesúri hatalomtól. A XV-XVI. században kifejlődött mezővárosok jellemzője az, hogy a földesúr nem tartotta közvetlen hatalma alatt a települést, a jobbágyközösségek egy összegben (taxa, cenzus) fizette meg tartozásait, ennek megfelelően viszonylag önállóan irányította sorsát. A földesurak kiváltságokkal is igyekeztek felruházni e helységeket, pl. vásári privilégiummal, ami szintén a mezővárosi fejlődést szolgálta. Ellentétben a civitással, az oppidumot nem övezte kőfal, csupán sövény és árokrendszer, kapuk növelték biztonságát. 3 A XVIII-XVIII. században - a sajátos történeti-politikai viszonyok következményeként - a mezővárosok differenciálódtak. A királyi Magyarország vármegyéiben a mezővárosok fokozatosan elveszítették kiváltságos helyzetüket, megszűnt a cenzuális viszony. A földesúr magángazdálkodásra rendezkedett be, majorságot épített ki, s ennek megfele1 A kérdéshez 1. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest, 1975. 2 A településföldrajz által alkalmazott fogalmakhoz, amelyek az egyes települések viszonyát fejezik ki szűkebb-tágabb környezettel, lásd Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Budapest, 1963. 3 Vö. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. (Értekezések a történeti tudományok köréből 37.) Budapest, 1965.