Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

A jászkunok nemes voltukat - a kerületi önállóságot felszámoló - II. József abszolutista rendszerének bukását követő országos mozgalmak hatására 1790 tavaszától kezdték erőteljesebben hangoztatni. Előbb az országgyűlési képviseletet megszerzése érdekében a különböző történyhatóságokhoz és a diétához írott kérvényeikben utáltakra óvatos formában („...a Jászok és Kunok, mind eredetekre, mind Királyi Kegyes Adományaikra nézve ... nemesek volnának...",

6 majd az 1792. évi országgyűlés idején utasításba is adták a kerületi követeknek annak elősegítését, hogy „...Magokat eredeti Jussokba vissza tehetnék".

7 E cél érdekében a vármegyék támogatását is szerették volna megnyerni, ám a velük való viszonyt a kerületekben lakó nemeseknek a diétához beadott - adózásukat sérelmező - folyamodványai teljesen elmérgesítették.

8 (Aj ászkun nemesek azt sérelmezték, hogy a Kerületekben országos előjogaikkal nem élhettek, s a helyi lakosokkal azonos jogaik és kötelezettségeik voltak.)

9 A kerületi nemesek „üldöztetésének" híre miatt a jászkunok nemesként való elismertetésének kérdését nem látszott célszerűnek a diéta elé vinni. Még nagy volt azonban az újabb j ózsefi típusú centralizációtól való félelem is, s a bizonytalannak tűnő helyzetben mielőbbi megnyugtató megoldást látták szükségesnek. Ezért 1792 második felében átmeneti megoldásként elhatározták, hogy egy új jászkun privüégiumlevél kiadását kérik az uralkodótól. Ennek 24 pontos tervezetét hamarosan ki is dolgozták, majd az ország kormányszerveihez és főméltóságaihoz is megküldték.

10 1793 elején a Kerületek érdekeit az országos rendszeres munkálatok bizottságainál képviselő Rátonyi Gábor királyi fiskális meglepő javaslattal áll elő. Azt ajánlotta, hogy e Kerületek - tekintettel a jászkunok országosan bizony talán jogi helyzetére - kérjenek birtokaikra az uralkodótól donációs levelet. E terv megvalósulása gyakorlatilag azt eredményezte volna, hogy a Jászkun Kerület területe, mely eredetileg az el nem idegeníthető koronajavakhoz tartozott, a redemptus birtokosok nemesi jogú birtokává alakul át. A gyaníthatóan az 1792. évi hajdúsági mozga6 Szolnok Megyei Levéltár: A Jászkun Kerület közgyűlési iratai (a továbbiakban SZML Jk. Ker. kgy. ir.) 1791. 1. fasc. 79. szám. 7 Uo. 1792. 1. fasc. 880. szám. 8 Bagi Gábor: i. m. 74-75. 9 Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és igazgatása 1748-1848ig. In: A Jászkunság kutatása 1985. A Kiskunfélegyházán 1985. október 4-5-én rendezett tanácskozás előadásai. Szerk. Fazekas István-Szabó László-Sztrinkó István. Kecskemét-Szolnok, 1987. 358-368. 10 SZML Jk. Ker. kgy. ir. 1794. 1. fasc. 273. szám.