Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

nak. A gyűlésen arról ábrándoztak, hogy „csak karddal fognak az körmendi piacon sétálgatni" és földjeiket ingyen, azaz robot, kilenced nélkül bírják majd.

16 Akárcsak 156 l-ben és 1609-ben, ez alkalommal is Bécsbe ment a körmendiek küldöttsége, hogy a földesúrral szemben az uralkodónál keressen védelmet. Ekkor a körmendi jegyző régi levelekre is bukkant, amelyben Körmend privilégiumairól volt szó. Minden valószínűség szerint ezek a régi levelek azok az 1561. évi jegyzökönyvek voltak, amelyek sete-suta, 18. században készült másolatát ismerjük. A körmendi gyűlés úgy döntött, hogy ezekkel a levelekkel ismét felmennek Bécsbe.

16 A dunántúli parasztmozgalom nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1767 elején Mária Terézia kiadja régóta érlelődő úrbéri rendeletét. Ez az egységes normáknak megfelelően szabályozta Körmend mezőváros szolgáltatásait is. Ezentúl kevesebb robottal, cenzussal tartoztak, mint amit a földesúr négy évvel korábban rájuk kényszerített, de persze jóval többel, mint amit az öregek elbeszéléseiből és a jól-rosszul átírt levelekből ismert régi szép időkben adtak uraiknak. A felvilágosult abszolutizmus úrbéri rendelete pontot tett Körmend mezőváros két évszázados harcára is. Kondicsné i. m. 21.