Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés
ban, felszólalásokban mutatkozó deklarációk, a forradalmi Budapestnek küldött élelmiszer-szállítmányok egyaránt azt jelzik, hogy a falusi lakosság döntő többsége azonosult a forradalommal. Az elénk kerülő ideologikus tartalmak a szabadsággondolat, az igazságosság, a nemzeti érzés és függetlenség fogalmait vetítik elénk legélesebben. Ezek mentén történt meg a szereplők többségének azonosulása. A szereplők egyéb, távolabbra mutató politikai akaratairól ma még csak keveset tudunk. Ezek bizonyára az egyéni életutakhoz is kötődtek, ugyanakkor bizonyára nem léphettek túl az elmúlt 10 év bennük és köröttük zajló változásain sem. Ha egy esetleges szabad, többpárti választás esetén mégis valószínűsítjük egy konzervatív, esetleg szociális színezetű keresztény párt győzelmét, azt csak a következő zárójeles megjegyzésekkel tehetjük: 1956-ban a járás két szembetűnő sajátossággal rendelkezett. Nem volt a területén város, illetve az ipart mindössze két középüzem képviselte. A mezőgazdaság szocialista átszervezése egy helyben topogott. A vizsgált falvak még sokat őriztek a tradicionális társadalomszerveződés elveiből, elemeiből, közéleti formáiból. Nagyságuknál és hagyományaiknál fogvájói szervezhetőek és szerveződőek voltak. Bár a fiatalabb (bejáró-ingázó) nemzedékek városhoz kötődése már egy kettős erőtér jelenlétét sejteti, mégis úgy látjuk, hogy a rétsági járásban még megőrződtek a hagyományos társadalomszerkezeti, gazdasági és politikai gondolkodás formái, amelyeket a forradalom az addigi lefojtottságból felszínre hozhatott volna. (E tekintetből nem feledkezhetünk meg a politikai tradíciók továbbélésének markáns példájáról sem: 1947-ben és 1990-ben egyaránt a kereszténydemokrata párt győzött a választásokon.) Ehhez képest már csak adalék az a tény, hogy Mindszenty felsőpetényi fogva tartása, ül. „kiszabadítása" önmagában is az általa képviselt politikai eseményekre irányította a járás lakosainak figyelmét. 1956 egyik legfontosabb momentuma a helyi közösségek önszerveződése. Ebből a szempontból kiemelkedik a belső energiákból megszülető hat községi forradalmi tanács példája: ez villantja elénk legélesebben a falusi társadalom vitalitását, belső kohéziós erejét. Ha a helyi eseményeknek nem is volt koherens ideológiája, mégis felfedezhető bennük bizonyos tendencia. Ezt a tendenciát szinte minden pülanatban befolyásolták az országosan viharzó események, ám megmutatkoztak bennük azok a helyi szándékok, amelyek mindenekelőtt a „dolgok visszazökkentését", a közösségi igazságérzet, értékszemlélet érvényre juttatását célozták.
