Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés
zászlójuk alatt kísérték utolsó útjukra, a társulat valamennyi tagjának részvételével. 5 (A szakrális kultúrkörben számon tartott jellemzőkről e helyütt nem tudunk szólni.) A cégek tradíciói élnek tovább abban, hogy díszzászlót készítettek, azt a templom megszentelt terében tartották. (A magyar társulat meglévő zászlóját 1889 tavaszán szentelték fel, húsvétvasárnap. Zászló-keresztatyának Göndöcs Benedek plébánost kérték fel.) A zászló selyem anyagára olaj festmény képeket aprikáltak, amelyek a Szentháromságot Szent Vendelt és a Szent Koronát Máriának felajánló Szent Istvánt ábrázolják. 6 A római katolikus főtemplomban levő mostani földé sz zászlót 1926-ban szentelték fel ünnepélyes keretek között. 7 A németgyulai Szent József templomban látható a német főldészek zászlója, amelyen a Szentháromság képe helyett a városrész és a templom védőszentje látható. (A Rózsafüzér Társulat 1989-ben restauráltatta a régi német díszzászlót: újra a régi szépségében látható a szentély boltívénél.) 8 A céhtagok egymásért való helytállását Isten előtt az évenként ismételten, a társulat elhunyt tagjaiért bemutatott szentmise jelentette, és az a - már említett - kötelesség, hogy az elhunyt tag végtisztességén részt kellett venni. 9 A magyar fóldészek Szent Istvánt, mint az ősi céhpatrónust is tisztelték; a zászlón is szerepel alakja, évente ünnepén szentmisét mondattak. 10 A társulat elnöke az 1865-ben készíttetett ládában lakásán őrizte az iratokat. A tisztújítás után az új elnök lakására a társulat költségén szállították. Az elnök lakása szolgált (adataink szerint) a társulati összejövetelek egy részének színhelyéül is. 11 A társulat egyetlen fizetéses alkalmazottja az ún. társulati szolga volt, aki a múlt században a tagokat értesítette a közgyűlések, az elhunyt tagok temetésének időpontjáról. Bérében csizma is szerepelt. 12 5 Lásd. 4. sz. jegyzetet, BML Magyar Földész Társulat évi Leltára 1877-1947., Földész Társulat templomi sorrendjei, Gyula, 1928. ápr., A Szent-Háromság nevében 1858-ban alakult Földész-társaság rendtartása (1862.) - Erkel Múzeum Gyula, helytörténeti gyűjtemény 67.74.1. 6 Erkel Múzeum, Gyula - T. Gy. 78.79.1. 7 Őrszem, 1926. szeptember 1. (V. évf. 17. sz.) 7-8., Békés, 1926. aug. 22. (LVIII. évf. 66. sz.) 2. 8 BML Egyesületi alapszab. gyűjt. 560., Jároli 1990. 5-8. 9 L. 5. sz. jegyzetet. 10 Bálint S.: 1977. II. 218. és 5. sz. jegyzet. 11 BML Magyar Földész Társulat iratai, Pénztárkönyv és vál. ülések jegyzőkönyve 1861-1910., 1864. okt. 20., Kiadások jegyzőkönyve 1861-1921., 1900. június 25. 12 BML Magyar Földész Társulat iratai. Kiadások jegyzőkönyve 1861-1929., 1861. december, 1863., 1864. november, 1865 május.
