Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés
Sólyom Mihály, Kis Rabéi Árenda szedőnek Gál István..." Az árendaszedők mellé is kirendelt a tanács >y Arenda Sürgető"-ket, akik a hátralékosokat fizetésre szólították fel. 12. Contributionalis Perceptor (adószedő). Kötelessége volt a pénzben meghatározott „contributio" (hadiadó) és a „domestica" (házi, vagy megyei adó) beszedése a minden jobbágy nevére az elöljáróság által kiállított „Libellus"-ba beírtak szerint. Az adószedő mellett is működött ^Adó Sürgető". A porció-, árenda- és adószedők közvetlenül a Generális Árenda Perceptor felügyelete és rendelkezése alá tartoztak. Ezt a tisztséget rendszerint a főbíró látta el. „Emeritus Bíró Elek Mihály, Generális Árenda Perceptor is volt s ennél fogva el akarja távoztatni az 1818119. évi Kis Rabéi Árendának megadását..." A tanács azonban nem engedte el neki az árendát, sőt a következőkre nézve úgy határozott, „...hogy az 1818/19. esztendőben a Fő Bíró, úgy mint Fekete János lészen a Generális Árenda Perceptor (főárendaszedő), a Kis Rabéi Árendája el nem maradván..." 13. Mezőkerülők (Cirkulátor). 1726-ban a megyei összeírásban 2 kerülő (cirkulátor) van megemlítve. Az egyik a falu, a másik az uraság kerülője volt. 1753-ban Turuczkai István volt a„Dominális Cirkulátor". A XIX. század elej én évenként 2 kerülőt választottak. Fizetésük,,minden fóldesgazdától 1/4 véka búza volt. 1822-ben minden octava földtől 1/4 véka Elet, egy pár botskor a Helység Cassájából, úgy mint a Csőszhajtásból (csőszhajtásnak, nevezték azt a jövedelmet, melyet a csőszös a közös földeken tett kártételekért behajtott) mindegyiknek vetődik. A düllő utakon - de s hol máshol - a maguk hasznára kaszálhatnak füvet." Megtörtént, hogy a kerülők „segítő Csőszt vettek maguk mellé, kiknek a fizetések Annak a Tengerinek fele része, ami a Patócs és a Fokközitül csőszbérbe megyén..." 14. Helység gazdaasszonya. Kötelességei közé tartozott elsősorban a helység házának belső takarítása és meszelése. Esetenként az ülésező tanácsnak, vagy más faluból érkezett vendégeknek, elöljáróknak ebédet főzött. Fizetése: „2 köböl búza, 1 köböl árpa, 1 pár tsizma, egy kötő, keszkenő; egy fejrevaló, egy nyakbavaló, edgy malatz hat heti korában adódik, ha Fiadzana az Helység Sertése - s élne a malatza..." A gazdaasszony kötelessége volt a pálinkafőzés is. Erre utal az a bejegyzés, mely szerint 1806/7. esztendőre Kövér Sárát - aki ettől kezdve még 1823-ban is gazdaasszonya volt a helységnek - megválasztották „seprő főző"nek, amiért fizetése a következő volt: „Edgy pár ujj Tsizma, minden főzéstől 1 ittze égetett bor, az üstyéből elengedődik az Árenda..." 15. Helység kocsisa (Auriga Loci). Feladata a község lovainak gondo-
