Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés

MOLNÁR AMBRUS Nagyrábé falusi és egyházi önkormányzata a 18-19. században A falvak vezetője már a középkorban a bíró volt, akit a falu lakossága rendszerint egy évre választott. A körülményektől függően előfordult, hogy a bírót egy évnél hosszabb, vagy rövidebb ideig is megbízták a falu dolgainak intézésével. Községünk első név szerint ismert bírója 1556ban Makkos István volt. A XVI-XVII. században a bírók neveit ugyanis feljegyezték a dézsmajegyzékekbe, mert a dézsmaszedőnek nyújtott segítség és ellátás fejében mentesek voltak a dézsma megfizetésétől. A XVIII. századtól a megyei összeírásokból ismerjük néhány bíró nevét, akik abban az időben a falu legmódosabb emberei közül valók voltak. Nevük mellett már többnyire ott szerepel a faluban az írásbeli munkák végzését teljesítő nótárius (jegyző) neve is. Nagyrábé első ismert nótáriusa Farmosi János volt, akinek leszármazottai szép számmal élnek most is a faluban. A bíró, akit a faluközösség a földesúr, illetve az ispán javaslatára választott, az esküdtekkel és a nótáriussal, aki akkor még a bíró mellett másodlagos szerepet játszott, alkották a falu tanácsát. Nagyrábén a másodbírón, vagy törvénybírón kívül, akit sokszor elsőesküdt-nek is neveztek, 10 hites esküdt embert választottak, amint arra 1788-ban szolgabírói utasítás hívta fel a községet, a Communitást (faluközösség). A XIX. század elejétől a bíróválasztás úgy történt, hogy a földesúr tiszttartója, vagy az ispán a falu lakói közül 3-5 személyt, akit alkalmasnak vélt a tisztségre, bírónak canditált (jelölt). A szavazás útján, szótöbbséggel megválasztott főbíró - rendszerint a bíróságra jelölt,de meg nem választott személyek közül - törvénybírót választott maga mellé. Ketten együtt 11 esküdtet választottak. Több ilyen XIX. század eleji restaurátió, széképítés (új elöljáróság választása) alapján megállapítottuk, hogy községünk közigazgatásában a következők vettek részt: 1. Főbíró-nák. általában olyan embert jelölt az ispán, ki mind a lakosság bizalmát, mind a földesúrét bírta. Az anyagi felelősségre való tekintettel lehetőleg a módosabb emberek közül választották. A XVIII.