Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

Az apátvarasái tsz tagságának elment a munkakedve, mert egy munkaegységre 90 fillér jutott. 1950 október óta nem volt elszámolás, csak előleget adtak. A jó főidet az állami gazdaságnak adták, a tagság még a rá eső békekölcsönt se tudta lejegyezni. Lábbelijük sincs és hajon a rossz idő, dolgozni sem tudnak, a csoport szét fog menni, mert nem tudnak megélni. Baranya megyében az őszi mélyszántás vontatottan halad, nem akarnak menni a munkások dolgozni, mert fizetésüket nem kapják meg. A betakarítási munkák is le vannak maradva, az állami gazdaságokban is hasonló a helyzet. A ledolgozott munkabért csak későn kapják meg. Keresetük napi 8-10 Ft, így nincs biztosítva a gazdaságok munkaereje. 3. A tulajdonosi tudat válsága és a munkafegyelem visszaesése Az antal szállási tszcs-ben nagy hanyagságok tapasztalhatók. A gazdaság udvarán hevernek a vetőgépek és más gazdasági felszerelések, amelyek az esőzések következtében tönkremennek. Nagy mennyiségű trágya hever az udvaron és veszendőbe megy. A Felvidékről áttelepültek kilépnek a püspöklaki tszcs-ből, sőt a községet is elhagyják. Sok tag a bányába megy dolgozni... A svábok nagyon fölényeskednek, azt mondják, hogy a földterület és az állatok nem a telepeseké, hanem a sváboké. A tsz-ben van 3 sváb kulák, akik vagyonkorlátozás alá estek. Nincs elég tag a földterülethez, így a tavaszi munkálatok elvégzése veszélyeztetve van. Baranya megye területén az őszi vetés hiányosan folyik. Oka. hogy az állami gazdaságok és a gépállomások traktorosai között nagyfokú fegyelmezetlenség tapasztalható. A gépeket hanyagul kezelik vagy tudatosan elrontják. Nincs bakancsuk és köpenyük, ezért éjjel nem akarnak dolgozni. Üzemanyagot vesznek fel, arról nem számolnak el. Az egész megye területén elhanyagolják a takarmányok időbeli betakarítását, nagy részük ott rohad és hasznavehetetlen lesz, a kukorica szárat nem szedik össze takarmánynak, hanem elégetik. A megyei tanács állattenyésztési csoportja részéről több felületes intézkedés tapasztalható, egyes községekbe több apaállatot helyezett ki, mint ami elő van írva. 4. Kényszerű mozgások a tszcs-k körül A Kátoly községi tszcs februárban alakult, I. típusú, 59 családdal, folyó hó 10-én az asszonyok visszakövetelték a belépési nyilatkozatokat; a felbomlás oka: az ellenség ténykedése, a délszláv kulákok titóista