Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után
HÁNTÓ ZSUZSA A kulákkérdés a pártapparátusok és az államvédelmi hatóságok iratainak tükrében A kulákkérdés feltárásának máig is csak kezdeményei vannak. A történeti és szociológiai feldolgozások 1 még a nagy összefüggések bemutatásával is adósak, nemhogy részletekbe menő képet tudnánk nyújtani. Ennek akadálya a nagyfokú forráshiány. Az MDP és az AVH iratai ugyanis zároltak voltak, illetőleg egy részükhöz ma sem lehet különböző okok miatt hozzáférni. A közelmúltban felszabadított dokumentumok a téma feldolgozásának újabb lehetőségeit nyújtják. Az országos események mellett mód nyílik egy-egy szűkebb terület részletesebb vizsgálatára. A legrészletesebb információt az AVH helyzet- és hangulatjelentései nyújtják, informátoraik „falujárókként" rögzítették a látottakat és hallottakat, legtöbbször nevekkel és feltehetően szöveghűen. A bemutatásul választott szűkebb terület a nemzetiségileg és foglalkozás szerint sokszínű Baranya megye, ahol történetileg a középparaszti réteg volt mindig túlsúlyban, a szegényparasztság és cselédség aránya csekély volt. E megyében a kulákok összes lehetséges megjelenési formájával találkozunk, volt „sváb kulák", „magyar kulák", „délszlávtitóista kulák", „telepesből lett kulák". A származás szerinti besorolást tovább differenciálták a foglalkozás szerinti osztályozások. A „földművelő- és bérlő kulák" mellett megjelent a „kereskedő-kupec kulák", a „malmos-", a „korcsmáros-", a „gép- és kisüzem tulajdonos kulák", de még a „pap, csendőr, értelmiségi kulák" is. A szegényparasztság kis száma miatt a falvak társadalmának irányítását nem lehetett „kizárólagosan rájuk építeni", mint „a munkás-paraszt szövetség legszilárdabb pillérére". A civil társadalom értékrendje, amely tükrözte a munkával szerzett vagyon becsületét, függetlenül attól, hogy gazdája zsidó, német, dél* Az előadás utólag bővített anyaga 1 Donáth Ferenc: Reform és forradalom. Budapest, 1977., Erdmann Gyula: A beszól gáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948. (Új Magyar Közp. Levéltár Közleményei 1985.361-436. Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Budapest, 1972., Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. Budapest, 1985., Závada Pál: Kulákprés., Kávási Klára: Kuláklista. Budapest, 1991.
