Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

ban rögzítette a teendőket, s úgy ítélte meg, hogy a kollektivizálás üteme felgyorsításának semmi akadálya. Megkezdődhetett a hagyományos paraszti gazdálkodás és kultúra tervszerű felszámolása. A fokozatosság, s az önkéntesség sokat hangoztatott lenini elve a télitavaszi országos tsz-szervezési kampány során puszta illúzióvá vált. Közel 300 ezer család lépett be a termelőszövetkezetbe, s „választotta" a korszerű szocialista gazdálkodás dogmatista felfogás szerinti egyedül helyes útját. Az eredmény: 1959 tavaszán az ország szántóterületének közel 40%-át a szövetkezetek és állami gazdaságok földterülete tette ki. A „társadalmi ügynek" tekintett „szövetkezetesítés" első szakaszában főleg a Dunántúl egyes megyéiben érték el a legnagyobb eredményeket, így Győr-Sopron, Fejér, Komárom és Veszprém megyékben. A következő szakaszban megtörtént az áttörés - a mezőgazdaság meghatározó ága lett a szocialista szektor -, s a következő kampányidőszakvégére, 1961 tavaszára országosan is befejeződhetett a mezőgazdaság kollektivizálása, a „szocializmus alapjainak" lerakása.

2 Veszprém megyében a jó előkészítésnek, s kampányszervezésnek köszönhetően már az 1959. év meghozta a sikert. Február elsejétől március végéig 221 község vált termelőszövetkezeti községgé, így összesen 267 termelőszövetkezetben kezdődhettek meg a tavaszi munkák.

3 A megye szántóterületének közel 80 százalékánkezdődhetett mega „nagyüzemi" termelés.

4 Nem véletlen, hogy a megye munkásmozgalom-történetének „dicső lapjai" közé tartozik, hogy itt - Győr-Sopron és Szolnok megye után - az országban harmadikként fejezték be a mezőgazdaság kollektivizálását. Ha a siker okait kutatjuk, elsősorban az 1959. évi szervezés mozzanatait, körülményeit kell kicsit közelebbről szemügyre venni.

5 2 Uo. 355-357. A téma mindmáig legjobb feldolgozása Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. (Demokratikus és szocialista agrárátalakulás 1945-1961). Bp., 1972. A „tömeges" szocialista átszervezés időszakát árnyaltan bemutató fejezetet lásd a 217-258. oldalon. 3 Beszterci Béla-Csaba Imre-Pap János: Veszprém megye forradalmi munkásmozgalmának története. Veszprém, 1971-1972. 67. A téma megyei irodalmából a fontosabb feldolgozások: Arany János-Faragó Tibor: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése Veszprém megyében. Veszprém, 1970., továbbá Farkas József-Gáncs Lajos-Turai Lajos: Veszprém megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 1948-1983. Veszprém, 1985. 4 Veszprém megye 20 éve a szocializmus útján 1945-1965. (Összeáll, és szerk. a KSH Veszprém Megyei Igazgatósága) Veszprém, 1965.50-51. - Beszterci-Csaba-Pap: i. m. 59. 5 A felhasznált források közül a sajtóra csak abban az esetben hivatkozunk (Középdunántúli Napló = KN), ha a közölt cikket jellemzőnek, s ezért fontosnak ítéljük.