Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után
elejére komoly háborús pszichózis alakult ki. Ez azonban gyakran a visszájára ütött, nem a hatalom szándékai szerint működött: beállt a bumeráng-effektus. Az emberek nem féltek igazán a fegyveres konfliktusoktól, sőt, sokan a megváltást várták tőle. A háború nyújtotta szinte az egyedüli kitörési esélyt, az adta a reményt, hogy megváltozik a tűrhetetlen helyzet. 1. „...hat hétig kell csak várni, akkor már kitör a háború". 13 2. „...A község lakossága még mindég öntelten bizakodó abban, hogy háború lesz, és az amerikaiak győzni fognak. Ennek oka az, hogy a kis parasztság nagyobb része még a kulákság oldalán van és kulák befolyás alatt állnak." 14 3. „Azért szorítják annyira a kulákok nyakát a kommunisták, mert nemsokára bejönnek az angolok és kiverik őket innen egész Szibériáig. Az angolok segítségére jönnek az amerikai katonák is és közös erővel valamint atombombával teljesen megfogják semmisíteni Oroszországot, amiért a kommunista eszmék a világon elterjedtek." 15 4. „...tavasszal megindul a háború, ...mert Amerika nem fogja tovább nézni azt, hogy továbbterjeszkedjen a szovjet..." 16 A rémhír Ebben a korszakban a falun járó hírek tekintélyes hányada rémhír. A rémhírképződés 17 a társadalom működési zavarának jele. A fordulat éve után a nyomasztó információhiány megnövelte az emberek fantáziáját, gondolati kreativitását. Az általános bizonytalanság talaján sejtésekből, élményanyagból analógiás gondolkodással kivirult a rémhír. A stabilitás hiányában, a zavarodottság légkörében a rémhír többnyire egyéni spontán menekülési akció volt a lehangoló hétköznapokkal szemben, de megjelenési terepe a közösségben volt. A hír terjesztése a civil szférában történt, s a hatalmi hierarchián kívüli, azzal szemben álló kapcsolódási pontokat, a mikroközösségek szolidaritását erősítette. A mi tudjuk, én tudom érzése növelte a hír birtokosainak autonómiáját. A rémhír, hogy hihető legyen, konkretizál és transzferál, tehát az egyébként elképzelhetetlen cselekményt pontos helyhez köti, amely azonban nem azonos a hír születési helyével. Ahhoz, hogy a hír terjedjen, kell egy valóságos, de legalább egy hihető elem is. Nagykállóban a háború jelét látták abban, hogy Nyíregyházán abbahagyták a közületi 13 Nagyhalász, 1950. márc. 8. 14 Nyírbogdány, 1950. márc. 24. 15 Encsencs, 1950. jan. 21. 16 Mándok, 1950. jan. 21. 17 A rémhírképződésról részben Hankiss Elemér nyomán.