Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

a pártba belépetteknek megígérte,... hogy a jelenleg igényelt földet nem fogják elvenni, hanem lehetővé teszik, hogy a nagybirtokokat szétosztják és minden tag részére 5 hold földet juttatnak."

19 Az SzDP agrárprogramjának magyarázatából olvashatjuk: „A nagyobb baj [annál, hogy ellenségeik becsmérlik a szociáldemokráciát] az, hogy a többi, az a sok millió, aki küszködik és verejtékezik a mindennapi kenyérért, akik a nincstelen földmunkások, törpe- és kisbirtokosok, gazdasági cselédekés kubikusok, akik egész élete egy szakadatlan robot, nélkülözés, gond és gyötrelem, akiknek tehát nem lehet érdeke, hogy minden úgy maradjon, ahogyan most van, ezek jó része is majdnem olyan véleménnyel van a szociáldemokrata pártról, mint a gazdagok és hatalmasok maroknyi csoportja..." A szerző ezután bizonygatja, hogy rágalom az, hogy az SzDP ellensége lenne a falu népének és a kisgazda társadalomnak.

20 1932. április 7-én Nyírturán, egy szabolcsi kisközségben a SZDP helyi vezetőit tüntetésszervezés miatt két csendőr őrizetbe vette, majd a szomszédos járási székhelyre, a kemecsei főszolgabíróhoz akarta átkísérni. Ezt a községháza előtt összegyűlt, mintegy 100-150 fős tömeg meg akarta akadályozni. A csendőrök lövései Szabó Pál nyírturai mezőgazdasági munkást lábán és vállán olyan súlyosan megsebesítették, hogy a kórházban belehalt sérüléseibe. Szabó Antal és Bihari István csendőr szuronyoktól könnyebben megsérültek. Az iratokon a következő feljegyzés van: „A fegyvert használó csendőrök ellen szándékos emberölés bűntette stb. címén az ügyészi eljárást megindították, de végeredményben az illetékes parancsnok az ügyet félretette, mert büntetőbírósági üldözé sre elegendő alap nem forgott fenn. E z a félre tétel j ogerős. További intézkedést nem igényel, irattárba."

21 A Kommunista c. lap 1932 májusi száma ezt így írta meg: „Nyírtura, Balmazújváros, az április 7-i események új ettapjai a magyar falu ösztönös forradalmasodásának... Rajtuk múlik, hogy a falu munkanélküli proletárjai, 60-80 fillér éhbérért robotoló napszámosai, maroknyi földjükről, viskójukból kiűzött szegényparasztjai és a súlyos adóterhek alatt nyögő középparasztság alapvető rétegei megtalálják a válságból kivezető forradalmi utat". Ugyancsak az év nyarán az új fehértói csendőrörstől Debrecenbe kísértek több földművest kommunista szervezkedés gyanúja miatt. Állítólag több száz ember vett részt a szervezkedésben. „Annyi kiderült, 19 SzSzBMÖL IV. B. 401. 414/1932. 20 SZSzBMÖL IV. B. 411. 114/1932. 21 Pl. Arch. 651. f. 2/1932^-4643. 18/019.