Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

ebben az időszakban a döntést előkészítő iratokban sincs több, esetleg kevesebb az információ, mint a tanácsülési jegyzőkönyvekben. Az iktatott iratoknak társadalomtörténeti szempontból csak akkor van jelentőségük, ha a tanácsülési jegyzőkönyvek elvesztek. Ez a helyzet pl. az 1850-es évek -már említett- iratainál, amelyek éppen a jegyzőkönyvek hiánya miatt kapnak különös jelentőséget. Itt szeretném fölhívni újra a figyelmet egy már említett forrástípusra, a polgárjogi kérelmekre. Miután "lakossági jogot" adni egyedül a tanács jogköre volt 1871-ig, a polgárjog jelentőségének megszűnéséig, teljes adatsor állítható össze a polgárjogot nyertek számáról, foglalkozásáról, illetve az elutasítottakról is, amely adatsor jól reprezentálhatja az adott tár sadalom zárt vagy nyitott voltát, személyi és szerkezeti stabilitását.

7 Nagykőrösön a közigazgatási iktatott iratoknak van egy harma8 dik, vegyesnek nevezett sorozata, amely sokkal inkáb vonzó lehet a társadalom kutatója számára, mint az iktatott iratok tömkelege. Ezeket az iktatatlan iratsorozatokat a korabeli iratkezelés alakította ki, egy-egy meghatározott cél érdekében időszakosan vagy folyamatosan felvett adatok egységes regisztrálása érdekében. Ebben a sorozatban találunk 1860-ból épületkimutatást, ami a városi és a külterületen lévő összes házat fölsorolja szobaszámmal és -sajnos nem következetesen- a tulajdonos foglalkozásával. A kimutatásból a társadalmi helyzet és az életmód összefüggéseire is választ kaphatunk. A polgármesteri iratok fondjában ezen kivül még három enlítésre méltó állag van. Az Összeírások

9 közt 1851-ből és 60-bbl föld- és házbirtok, 1857., 1864. és 1870. évekből pedig népességösszeírások találhatók. A Nyilvántartások

11

^ közül a cselédeket nyilvántartó köteteket emelem ki 1856-59 közt. Végül a Telekkönyvi iratok

11 állagából megemlítem a telekkönyveket (1851-1871), a birtokbevallási és birtokváltozási jegyzökönyveket (1848-1872). Levéltárunk nyilvántartásában az V. 243. fondszám alatt szereplő, 1872 előtti polgármesteri iratokról összefoglalóan annyit mondanék, hogy primer társadalomtörténeti forrásokat tartalmaz, melyek alapján fontos kérdések válaszolhatók meg; így a népesség száma, foglalkozás szerinti tagozódása, a cselédek, iparosok száma, a birtokállomány megoszlása, a helyi birtokforgalom, a la-