Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
1841 dik esz. /Á lap alján:_7 az 21 dik szám alatti levél ki vettetet azért hogy az útkereszte el pusztult és az Gyepő vissza helyre állittatot és igy szükségtelennek találtatot Ítélte. az 32 ik szám alatt Levél ki vettetett azért, hogy a Malom épittés nem mehetett Tökéletességre mivel Garai Ferentz meg halt. - A 33 dik szám alatti levél melly Károly László kajári szőlejéről tanitt, inét az Eklésia ládába áttétetett mivel az Eklésia fundusán vagyon." Ez a lista nagyon jól jellemzi az akkori szemléletet és gyakorlatot. Ezeket az ügyeket kellett a "törvénybírónak", a "hites jegyzőnek" fejben tartani. Emellett lehettek még a könyvek; a jegyzőkönyvek, Currensek könyve, stb. Ezt az irategyüttest ma az "iktatatlan iratok csomójának" mondanánk. Érdekes, hogy az 1828ban felsorolt iratok nagy része a bíróládával együtt átadásra került. Tehát ezeket az iratokat továbbra is "élőnek" tekintették, s nem selejtezték a két világháború között sem, amikor (sajnos) jelentős mennyiségű feudális kori iratanyag pusztult el Zala megyében . A jegyzőkönyvek közül a legrégibb a hegyközség 50 oldalas jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv -melynek 26 oldala üres- az 1752. évi megyei hegyközségi artikulusokkal kezdődik. Hat oldalon sorolják fel a harminc artikulust, melyeket 1764-ben az akkori jegyző két és fél oldalon "Summássan és rövideden" megjegyzéssel összefoglalt. A jegyzőkönyvben az első bejegyzés 1771-ből való, az azt követő 1795-ből, majd 1804-ból, 1830-ból két bejegyzést találunk. Nem valószínű, hogy közben nem lett volna jegyzőkönyvezni való esemény, és a jegyzőkönyv rongált állapota is arra enged következtetni, hogy a lapok elkallódtak az évek során, 1850 után pedig már csak az új előljániság neveit vezetik be a jegyzőkönyvbe. 1874-beli az utolsó bejegyzés. A jegyzőkönyv végén a hegymesterek névsorát 1767-től 1847-ig, valamint a hegybíró és az esküdtek esküformuláit találjuk. A falu beligazgatásának egyetlen részletes emléke maradt fenn: