Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

zőkre: az összeírt lakosságnak csak mintegy 2/3 része adózott, tehát 1/3 részükről a második forrás sem nyújt bővebb felvilágosítást ; a foglalkozási kategóriák tartalmának meghatározása eléggé bizonytalannak mondható, a két forrás adatai alig fedik egymást, de azt tekintettük biztosabb alapnak, ami után az illető adózott, mert jövedelme igazolhatóan abból származott (ezek szerint a háztartás-összeírás a vagyoni helyzetről nem adott megbízható képet, hiszen pl. a magas adót fizető, ingatlannal rendelkező kereskedőről csak annyit deríthettünk ki, hogy lakóként él valaki másnak a házában, és ugyanígy rejtve maradt az egyes mesterségek jövedelmező volta is). Az ellentmondások feloldása érdekében elő kell még venni a hagyatéki iratokat, anyakönyveket, polgárkönyveket is. Talán e röpke ismertető is képes volt megvilágítani, hogy bár önmagában egyetlen forrás sem elemezhető teljes biztonsággal, mégis rendkívüli jelentőségű, ha birtokában lehetünk egy olyan dokumentumnak, amely a számszerű adatokon túlmutat, a családtagokig lebontja vizsgált népcsoportját s ezzel lehetővé teszi, hogy részletesebb, a valósághoz közelebb álló eredményekre jutó kutatást folytassunk.