Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

Hozzászólások

el kell dönteniük, valóban fontos-e mondanivalójuk a téma szem­pontjából. Másrészt el kell fogadniuk a mindenkori rendezők hoz­zászólásokat szabályozó, szelektáló szerepét. Örkény egyperceit hozza példának: milyen sokat tudott elmondani ezekkel a magyar társadalomról az író. Ha nem is ilyen rövidre, de 10-15 percre próbálja meg -a későbbiekben- mindenki összesűríteni mondanivaló­ját . A tavalyi konferencia anyagát tartalmazó kötetet mindenki kéz­hez kapta. Köszönetet mond elkészítőinek. Mivel a jelen gyulai tanácskozás anyaga is megjelenik és a to­vábbiakban is ez a terv, mindenkinek el kell döntenie, mi az, amit mindenféleképpen el szeretne mondani, mivel írásban úgy is megjelenik. Orosz István mondta, hogy valamelyik faluba zsidót vittek gö­rögnek. A konferencia részvevői eljöttek Gyulára salgótarjáni konferenciát csinálni. Nem lett belőle az, dehát a zsidók is más­fajta kereskedelmet űztek, mint a görögök. Volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, ebből nem lesz "kereskedelem", de végülis kiala­kult valamiféle forma, amelyet Salgótarjánban folytatni lehet. Ennek egyik eleme a sokszínűség, különbözőség. A tanácskozás cí­mére utalva elmondta, hogy azt nemcsak a múlt két korszakának tartja, hanem ma is jelenlévő tényezőknek. Itt is jelen van a rendiség és a polgárság egyaránt. És a rendi és polgári társada­lom is egyaránt tolerálja a sokszínűséget. Keveredik ez és nem is kell különösebb módon szabályozni. Úgy véli, mindenki polgáro­sodást szeretne, esetleges rendi nosztalgiákkal. Nagyon fontos tény, hogy itt együtt voltak régóta dolgozó és fiatalabb kollégák. Sokat tanulhatott mindenki, egyrészt az évti­zedes tapasztalatokból, másrészt a most induló, első munkájukkal előálló fiataloktól. Igen fontos -a jövőre nézve is- a nemzedé­kek folyamatosságának helyreállítása. Röviden arról, hogyan tovább? A két konferencia között is rend­szeresen találkozni kell. Alakuljon ki egy fórum, ahol havonta meg lehet beszélni elkészült dolgozatokat, munkaprogramokat, vagy a jövő évi konferencia egészének és részleteinek terveit. Teremtsenek lehetőséget ezek az összejövetelek folyamatos kapcso­lattartásra ! Néhány mondat a következő, salgótarjáni konferenciáról. Való­színűleg meg lehet -viszonylag hamar- határozni azt a három-négy előadást, amely vezérfonala lesz a következő tanácskozásnak. Az erről tudósító néhány oldalas összefoglaló 1988. január végére talán elkészül. Ennek alapján lehet jelentkezni. A jelentkezés után személyes kapcsolatok vagy szűkebb körű találkozások is le­hetőséget adnak a tematikus program alakításához. A tervek sze­rint hamarosan elkészül a tervezett havi összejövetelek féléves programja is. A konferenciákat évente vagy kétévente kellene meg­rendezni. Erre számíthat mindenki. Ezt azért is hangsúlyozza Ben­da Gyula, hogy ha valaki a következő konferencián az általa kuta­tott témának csak valamilyen aspektusát mondaná el, inkább ne te­gye, hanem számítson arra, hogy 5-10 éves perióduson belül min­den fontos társadalomtörténeti téma sorra kerül, azaz mindenki szóhoz juthat. Ne alakuljón ki az a gyakorlat, hogy évente - két­évente ugyanazok szerepelnek, kutatásaikat változó aspektusból előadva. a Benda Gyula végül a társadalomtörténet általános feladatairól szólt. Itt, Gyulán a források voltak a főszereplők. Szükség len­ne azonban arra is, hogy programok szülessenek. Ezen a két konfe­rencia között is lehet munkálkodni. El kellene készíteni a ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom