Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

(pestis, kolera). Az anyakönyvi bejegyzések számos kiegészítő adatot is tartalmaznak, több-kevesebb rendszerességgel (korábbi lakóhely, társadalmi állás, foglalkozás, az anyakönyvezett személlyel kapcsolatos különleges körülmények, halvaszületés, baleset, nem törvényes ágyból születés stb.). A matrikulákba bejegyzettek nevét az esetek többségében családnév, utónév részletességig feltüntetik, az alacsonyabb társadalmi állásúak esetén csak azt jelzik, kinek a bérese, szolgája, pásztora, szolgálója, név feltüntetés nélkül, vagy csak keresztnévvel. Hasonlóképpen sok esetben csak keresztnévvel jelölik meg az anyakönyvezett cigányságot is. Név nélkül az ismeretlen nevű koldust, a helyiségben idegen, de ott elhalt személyt. Külön kell szólnunk az anyakönyvek vezetési nyelvéről. Ez a római katolikusok esetében szinte kizárólagosan latin. A protestáns felekezeteknél az anyanyelv, így magyar, német, szlovák az anyakönyvek felfektetésének idejétől kezdve. Külön probléma a görögkeleti egyházak esete, ahol a román (ciril betűs írással), szerb stb. nyelven íródnak az anyakönyvek. Speciális eset az izraelita anyakönyvek vezetése. A nyelvi nehézséget az annales formájú bejegyzések feldolgozása okoz, ahol a sztereotip szövegrészek mellett egyedi információk is előfordulnak, amit le kell fordítani. A táblázatos formájú bejegyzések állandó részeinek ismerete alaposabb nyelvismeret nélkül is lehetővé teszi, hogy a szükséges általános adatokat a kutató kigyűjtse, ám a speciális megjegyzések lefordítása itt is megoldandó. Az anyakönyvi bejegyzések a népmozgalom három területének regisztrálása mellett számos egyéb információt is megőriztek az utókornak. A katolikus egyházközségekben általában külön história domusban örökítették"meg az egyházközség életének fontosabb eseményeit, vagy utólag készült el a sok esetben komoly forrásbázist felvonultató kéziratos egyháztörténet. A protestáns egyházaknál az egyházközség alapításának körülményeit bemutató történeti feljegyzéseket, vagy a tudatosan szerkesztett történeti leírást az anyakönyv első oldalain találjuk meg. (pl. Orosháza 1744ben történt újjátelepítésének körülményeit az evangélikus anyakönyv bevezetése őrizte meg, a lelkész tollából). Más, az eklézsia történetére vonatkozó fontosabb bejegyzés másutt is előfor-