Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL
Jegyzetek 1 A felhasznált források a következők: Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720-21. Bp. 1896. (Magyar statisztikai közlemények. Új folyam. XII.) Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. 1. Dunántúl. Szerk.: Felhő Ibolya. Bp. 1970. (A Magyar Országos Levéltár és a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa .) Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Lexicon Locorum Regni Hungáriáé Populosorum anno 1773 officiose confectum. Bp. Magyar Békeküldöttség K. 1920. Magyar Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár Dep. Urbariale (C 59) Fons. 9. Circularia 562.cs. (1787-es keltezéssel.) Johann Mathias Korabinsky: Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pozsony, 1786. Vályi András: Magyar országnak leírása. 1-3. kötet. Buda, 1796-1799. Az utóbbi négy forrás adatait településenként összegyűjtve tartalmazza: Magyarország történeti helységnévtára. Fejér megye (1773-1808).• Szerk . : Szaszkóné Sin Aranka. Bp. KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat K. 1987. Catalogus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Alba-Regalensis pro anno 1815. Székesfehérvár, 1814. Thiele J.C.: Oas Königreich Ungarn. Ein topographisch-historisch-statistisches Rundgemálde. 1-6. kötet. Kassa, 1833. Fényes Elek: Magyar országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 2. jav. kiad. 1. kötet. Pest, 1841. Magyarország helységnévtára. Különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával, amint ez az 1863. év elején fenn-állott. Összeáll, és kiad.: B.-R. - A.-P. Pest, 1863. Pauer János: História diocesis Alba-Regalensis ab erecta sede episcopali 1777-1877. Székesfehérvár, 1877. A hivatalos népszámlálások 1880., 1900., 1910., 1920., 1930. kötetei. 2 Szabó István: Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és 1050-es években (Agrártörténeti tanulmányok. Szerk.: Szabó István. Bp. Tankönyv K. 1960. 152-163.); Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformja Magyarországon. Bp. 1982. 62-67. 3 Például a Magyarország 1 történeti helységnévtára. Fejér megye (1773-1808). 66-69. Ercsi területén 1 települést ismertet, s ezeknek az adatait a népszámlálás 3 sorba összevonva közölte. 4 Bartha Béla: Statisztikai tanulmányok a magyar protestantizmusról. Bp. 1890. (Klny 1 . a Protestáns Szemléből.) 5 A rác és a szerb elnevezés a görögkeleti vallást követő délszlávokat jelentette. A római katolikus valláshoz tartozó délszlávok különböző etnikai csoportjait jelölte a magyar nyelvben a bosnyák, a sokác és a bunyevác. 6 Benda Gyula: Fényes Elek forrásai. (Agrártörténeti Szemle 1981. 3-4.sz.) 7 Farkas Gábor: A német lakosság betelepítésének kérdései Fejér megyében. In: MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának ér-
