Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL
N.Kiss István: A DÉZSMAJEGYZÉKEK ÉS A RÁKÓCZI-FÉLE DICALIS CONSCRIPTIO, MINT FORRÁSOK A dézsma (regesta decimarum) a legáltalánosabb, legrégibb és legrészletesebb adónem történetünkben. A tizedjegyzék egyházi eredetű, de a püspöki levéltárakban fellelhető dézsma-könyvek forrásértéke demográfiai szempontból úgyszólván semmi: csak falunevek és megváltási összegek. Csak néhány helyen maradt ránk szabályos dézsmajegyzék, mint pl. a győri püspökséghez tartozó ruszti szőlőhegyen. A XVI. század közepétől a dézsma kamarai bérlet ; behajtása állami adóként történik. Erdélyben, az önállósulással együtt, a tizedadót államosították. Rákóczi ugyancsak állmosíttatta és a kuruc állam bevételévé tette a dézsmát. Behajtását a királyi kamara más megyékből származó és ellenőrzött szolgabírákra bízta, akik egységes módszer szerint jártak el. Maga a dézsmajegyzék, különféle számlákkal és nyugtákkal együtt, hivatalos igazolásként a kamara irattárába került. Megbízhatósága a XVI. században szinte 100 %-os, a XVII. században erősen hanyatló és a XVIII. században, földesuraktól támogatott tömeges mentességek révén, már csak 5-10 %-os hatásfokú. Az adminisztráció működéséről Ila Bálint készített az 1950-es évek végén tanulmányt. 1 Az 1960-ban kiadott Dézsmajegyzékek 1100 oldalából kb. 900 oldal rendszerezett forrásközlés. Borsod, Heves, Bereg, Bihar és Közép-Szolnok vármegyék anyagát összegezte négy időmetszetben, 1549 és 1600 között. Összesen mintegy 100.000 jobbágygazdaság 2 elemzését adta. A dézsmajegyzékek hasznosításának köre a gazdaság- és társadalomtörténetben igen sokrétű. Az általunk feldolgozott s metsze2 tenként 20-25 ezer km -es területről származó anyag lehetőséget adott 20-30 ezer jobbágycsalád vizsgálatára. Ennek főbb kutatási eredményei a következők voltak. 1./ A gabona- és bor termés méreteinek, a juhtartás, sertéstenyésztés és méhészet eredményeinek elemzése; egyéni illetve ösz-