Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

tunk, akkor ma már ezek egy regionális társadalomtörténeti megismerési "modellt" mutatnak. Kutatásunkban az első időszak a terepszemléé, a falu-, és az emberek megismeréséé volt - nevezhetnénk bár problémakutatásnak is. Az intenzív elemzések a természeti-anyagi, földrajzi-történelmi környezettel kezdődtek, termelési kultúrákkal, szervezetekkel folytatódtak. A hagyományos extenzív szemtermelés és a külterjes állattartás, vagyis a tradicionális gazdálkodási struktúra Homokmégyen alig-alig változott. Részben azért, mert a homokmégyi parasztság nem tudott és nem is akart megszabadulni a tradícióitól. Ebben a hagyományőrző gazdálkodási rendszerben is nagy szerep jutott a legfontosabb termelési feltételnek, a relatíve önálló paraszti egzisztencia alapjának, a földnek. A földviszonyok részletes vizsgálatának közelebbi célja az volt, hogy -némileg leegyszerűsítve a dolgot- két alapkérdésre kapjuk meg a választ: hogyan alakult a föld-, és a parasztság sorsa az elmúlt száz évben; mi történik a helyi társadalommal a paraszti földmagántulajdon, "detronizálása", ill. , felszámolása után? Számunkra teljesen egyértelmű, hogy a falusi társadalmak jelenlegi és közelmúltbeli megértését nem egyszerűen elősegíti, hanem egyenesen megalapozza a távolabbi múlt föltárása, a történeti kontinuitások hosszabb időtartamú vizsgálata. Arra a kérdésre tehát, hogy meddig tart a múlt, mi is azt válaszolhatjuk: "pontosan napjainkig". A demográfiai magatartás, a házassági, rokonsági-családi kapcsolatrendszerek vizsgálata is hagyományos módon indult. A kutatási munka második évétől vált világossá, hogy az adatközlőktől fölvett családfák nagyon sok esetlegességet, tévedést rejtenek. Bonyolította ezt a családnevek azonossága, a ragadványnevek, sőt e névkapcsolati rendszerek archaikus továbbélése. Ezért döntöttünk a házassági anyakönyvek teljes körű, számítógépes feldolgozása mellett. Ez mintegy 2700 házasság adatainak földolgozását jelenti 1900-tól 1986-ig. És mindezek után került sor egy teljes körű kérdőíves adatfölvételre, aholis az alapvető vizsgálati egység a háztartás volt. Nem volt kétséges, hogy alapvető fontosságú a katolikus hit és a nép hitvilág, az egyház pozitív társadalomszervező tevékenységének vizsgálata. Kalocsa és vidéke minden bizonnyal a teokratikus uralom, a teokrácia egy magyar példája is. A többször fölém-