Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

ján elérte a falu lakosságának 20 %-át. Baranya nemesi mezővárosa a privilegizált helységek azon részéhez tartozott, amelyben a nemes lakosság abszolút túlsúlyát egészen 1848-ig megőrizte. 1786-ban a Széchenyi-féle felmérés a 101 nemes családon kívül l-l papot és tanítót, 4 iparost és egy kereskedőt említ. Ez az arány fél évszázad alatt érdemben nem -csupán egy vonatkozásban- módosult. Az 1815. évi egyházi katalógus a 723 katolikus mellett 16 zsi39 dót regisztrál településünkön. Fényes 1836-os statisztikájában 40 már 60 zsidót említ és zsinagógát is Szabadszentkirályon. Feltehetőleg az egyik nemesi funduson felépített zsinagóga vonzotta ide a környék zsidóságát, amely a település számottevő tényezőjévé vált. Mondanivalónkat a reformkori Baranya kiemelkedő történetírójának látnoki szavaival fejezzük be: "...A szabad föld maga jelen körülményeinkben épen nem segítend rajtunk. Bizonyítja ezt nálunk Szabad-Szentkirály mezőváros. Itt az épen nem rest lakosok mind nemesek, és a lehető legnagyobb szabadságot élvezők, de minden tehertől mentes földjeik igen nagy szétdarabolása, a korteskedés és a köztök néhány év óta elszaporodott zsidók által maholnap végképen elszegényednek."

41 Jegyzetek 1 E tendencia aktualitására ld. Szabad György: A kisnemesség társadalmi és politikai állása a reformkorban. In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve (a továbbiakban: NMMÉ), VII. Salgótarján, 1981. 113-122.p. 2 Sinkovits István: Nemesség és parasztság Werbőczy előtt. In: Ur és paraszt a magyar élet egységében (szerk. Eckhardt Sándor

). Bp. 1941. 28-32.p. 3 A 15. század utolsó harmadában -időlegesen- az egytelkesek taxa viselésére kényszerültek; állandó adóterhüket azonban csak az 1595:5.tc. rögzítette. 4 A Mohácsot megelőző és követő évek rovásadó összeírásain alapuló feldolgozások egytelkesekre vonatkozó adatait értékeli és újfennt összegezi Maksay Ferenc

: "A sok nemes országa". In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Bp. 1984. 289-291.p. 5 - A nemesi családok állományát a végvári küzdelmek és pusztító hadjáratok következtében számottevő veszteség érte. Ugyanakkor a tartós hadiállapot nagyszámú katonaelem nemesítését tette kívánatossá. Ld. Szabó István

: A jobbágy megnemesítése. Turul, 1941. 17-19.p. - A nyugati illetve az északi vármegyék nemes lélekszámát jelentősen gyarapították a török elől nagyszámban oda menekülők.