Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
denkori plébános és a község egyik tekintélyes tagja, mint világi elnök állt. Az önkormányzati szervezet legfontosabb dokumentumai a jegyzőkönyvek, amelyek egyik példányát az illető plébánia levéltárában, a másikat a kerületi esperes plébániáján őrzik. Az anyag alapján betekintést nyerhetünk a községen belüli társadalmi hierarchia alakulásába, megvizsgálhatjuk, milyen vagyoni helyzetűek, mely foglalkozásúak kaptak szerepet e választott testületekben. Hasonlóan érdekesek a 19. század végétől az egyesületi iratok is, ahol az elnökök, pénztárosok és egyéb vezetők személyén keresztül szintén a helyi tekintély és presztízs szerepét vizsgálhatjuk. Sajnos az egyesületi iratok igen hiányosan maradtak meg. A református egyház történeti iratanyaga 4222 fm. Ez azonban nemcsak az 1950-ig terjedő iratokat tartalmazza, hanem egyes, összefüggő sorozatok esetében még 1970-eseket is. Az iratanyag a zsinati, 4 egyházkerületi és 1129 egyházközségi levéltárhoz tartozik, bár utóbbiak egy részét -olykor egyes állagokat- iratmentés céljából a kerületi levéltárakban helyeztek el. A református egyházkerületeket -egy-egy püspök irányításával- a 16, században szervezték meg a baranyai, tiszáninneni, tisztántúli, dunáninneni, észak-dunántúli körzetben. Átszervezésre 1734-ben és 1821-ben került sor, amikor a két dunántúli egyházkerület összeolvadt és megalakult az erdélyi szervezet. 1920 után 4 egyházkerület maradt, amelyek 17, esperesek által vezetett egyházmegyére oszlottak. A református egyházban az utolsó szervezeti változás 1952-ben volt. 1791 óta a legfőbb irányító szerv a zsinat , míg az egyházkerületek közti ügyintézésben a konvent kap szerepet. A központi, Zsinati Levéltár anyagának döntő többségét e két szerv egyházkormányzati iratai alkotják, társadalomtörténeti szempontból pedig rendkívül fontos az 1884-től viszonylag épségben fennmaradt egyesületi gyűjtemény (157 fm), ahol a hitbuzgalmi egyleteken kívül jótékonysági-, diák- és ifjúsági egyesületek, munkásegyesületek, az antialkoholista szövetség stb. iratai is megtalálhatók. Az egyházkerületi levéltárak ban viszonylag kevés canonica visitatio-t őriznek. A dunántúliban egyáltalán nincs vizitáció, a másik három levéltár 18. századtól induló sorozatai pedig összesen 4,17 fm-t tesznek ki. Gazdag iratanyag van viszont az egyházme-
