Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
Társadalomtörténeti szempontból a legfontosabb plébániai iratok az anyakönyvek. Bár egyes korai példákkal találkozunk, a keresztelési, házassági, halotti anyakönyvek vezetését a tridenti zsinat írta elő (1614-től). Mivel állami anyakönyvezés 1895 előtt nem volt, e kötetek közhitelű dokumentumok is. 1827-ben a törvényhozás elrendelte, hogy valamennyi bevett felekezetnél két példányban készítsék el az anyakönyveket, és azok másolatai kerüljenek a törvényhatósági- levéltárakba. 1895 óta e másolatokat a püspöki levéltárak veszik át. Az anyakönyvek a 18-19. században a falusi társadalomtörténet alapvető forrásai. Nemcsak statisztikai, demográfiai vizsgálatuk érdekes, hanem fontosak a családok összetételének, kapcsolatainak, házassági szokásainak kutatása szempontjából is. Az 1960-as években az Országos Levéltár az 1895 előtti anyakönyveket mikrofilmre vette, így azok másolatai hozzáférhetők. Az akkor összegyűjtött anyagon felül azóta 40 dunántúli plébánián kerültek elő újabb, 17-18. századi anyakönyvek, bár az is igaz, hogy a mikrofilmezés óta eltelt 25 év alatt néhány kötet elkallódott. A legkorábbi anyakönyvek a pannonhalmi, egykor bencés plébánián vannak, 1496-tól. A legtöbb régi sorozat a Győri Egyházmegye plébániáin található (1622. tatai, 1636. harkai, 1643. győri, 1652. soproni, 1656. büki). A Szombathelyi Egyházmegyéből a koraiak közül az 1633-as kőszegi, 1646-os sárvári, 1665-ös csesztregi, 1669-es salköveskúti, 1674-es szombathelyi köteteket említhetjük, 1673-ból származik Hédervár, 1678-ból Kecskemét első anyakönyve, az ország többi plébániáin azonban csak a török kiűzése utáni korszakból kezdődnek ezek az állagok. Kutatási szempontból előnyös, hogy e fontos dokumentumok viszonylag hiánytalanul megmaradtak. Ha egy-egy község plébániája kezdetben filia volt, majd később önállósult, régi dokumentumai -így az anyakönyvek is- az anyaegyház levéltárában keresendők. A plébániák társadalomtörténeti szempontból fontos, második állagát a már említett canonica visitatio-k jelentik. Vannak olyan vizitációs jegyzőkönyvek, amelyek a püspöki és plébániai levéltárakban egyaránt megtalálhatók, sőt általában a központi levéltárak anyagai teljesebbek (pl. Esztergom, Vác esetében). Akad viszony ellenkező példa is. Az Egri, Győri, Székesfehérvári Egyházmegyékben a plébániákon korábbi canonica visitatio-k vannak,