Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
Dóka Klára: EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET A magyarországi levéltári szervezetben az 1969. évi levéltári törvény kiadását követően 39 egyházi levéltárat nyilvánítottak szaklevéltárrá, melyek közül 23 a katolikus, 7 a református, 5 az evangélikus, 4 pedig a kisebb egyházak (baptista, görögkeleti, unitárius, izraelita) kezelésében van. A szaklevéltárak valamennyi felekezetnél a nagyobb egyházigazgatási szervek (püspökségek, káptalanok) felügyelete alatt állnak, de a gyakorlatnak megfelelően "levéltárak" alakultak ki a helyi plébániákon, egyházközségeknél, paróchiákon is. Ezeket a gyűjteményeket az egyházmegyei, egyházkerületi levéltárak külső anyagainak tekintik. Az 1950 előtti és történeti értékű iratanyag össz-mennyisége 15.237 fm-t tesz ki, amely a következőképpen oszlik meg az egyes felekezetek között: - katolikus: 9.145 fm; református: 4.222 fm; evangélikus: 1.525 fm; kisebb egyházak: 346 fm. Az iratanyag kutatásához azonos elvek alapján készült, alapszintű segédlet (fondjegyzék) áll rendelkezésre, amely összesen 7 kötetben a szaklevéltárakban és az egyházközségekben őrzött iratokat is magában foglalja. A katolikus anyagról 4, a reformátusról és evangélikusról l-l, a kisebb egyházak iratairól 1 kötet készült. Az egyházi iratanyag központi részét az egyházigazgatási fondok teszik ki, de jelentősek a különféle intézményekre, iskolákra, kórházakra vonatkozó iratok, az egyházi birtokok kezelésével, fenntartásával kapcsolatos fondok, és végül a személyek, családok gyűjteményei is. Az iratanyag rendje követi a főbb szervvezeti változásokat. Legnagyobb levéltári gyűjteménnyel a katolikus egyház rendelkezik, melynek első egyházmegyéi -élükön a püspökökkel illetve érsekkel- már a 11. században létrejöttek. A 12. században már 10 püspökség és 2 érsekség működött és gyorsan nőtt a plébániák száma is. A 14. században az egész Felvidéken illetékes Esztergomi Főegyházmegyében 430, a Oács-Dodrog és Pest megyére kiterjedő kalocsaiban 300 plébánia volt, míg a Dunántúl déli részén, a sűrű