Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

az egyes cenzuskategóriákhoz tartozó személyek milyen számban és arányban jelentek meg 1848-ban a képviselőválasztáson. Ezen belül különösen fontos lenne az I. kategóriába tartozó személyek -tehát az ingalantulajdonuk alapján választójogosultak- vizsgálata, mivel az eddigi szakirodalom az első népképviseleti választásokon való részvételről legtöbbször sommásan csak annyit jegyez meg, hogy a nagy dologidőben a korábbi úrbéres népesség többsége távolmaradt a szavazástól. A Vas megyei adatok e megállapítást nem támasztják alá, mivel eddigi adataink szerint az I. kategóriában összeírtak közül a felsőőri választókerületben 51,24, a rumiban 68,45, a muraszombatiban pedig 80,74 \ egészen biztosan ott volt a szavazáson. A már említett két választókerületben lezajlott szavazások egyik szembetűnő érdekessége, hogy általában egy település teljes népessége egységesen megjelent a választáson, míg más települések választójogosultjai kollektív módon maradtak távol, s csak igen ritkán fordult elő, hogy egyazon településen lakó személyek nem egységesen voksoltak. IV. Összefoglalás Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés választői névjegyzékei -melyek Magyarországon a polgári korszakban lezajlott első, országosan egységes szempontú adatgyűjtés nyomán jöttek létre- a társadalomtörténeti kutatásokban mindeddig kellően ki nem használt forrástípust képviselnek. A lényegében öt, egymással párhuzamosan elvégzett összeírás eredményeként felfogható névjegyzékek kétségtelenül meglévő hiányosságaik és pontatlanságaik ellenére is -néhány belőlük nyerhető kézenfekvő eredményen'"túl- alapvető forrást jelentenek a későfeudalizmus időszakában élt értelmiségi réteg név-, szám- és lakóhely szerinti feltárásához, valamint foglalkozásának és összetételének kimutatásához. Hasonló eredményességgel használhatók a névjegyzékek az 1848:XVI. tc. alapján megválasztott megyei képviseleti bizottmányok társadalmi összetételének meghatározásához. Mindezek okán feltétlenül kívánatosnak látszik a névjegyzékek először megyénkénti, majd pedig országosan történő, egységes szempontú feldolgozása és összegzése, mivel ennek révén az eddi-