Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL
kerülő dokumentumokból rekonstruálható. A lakosság rétegeződésére, differenciálódására -a helyi adatok mellett- a megyei és országos összeírások jellegüknek megfelelően eltérő lehetőséget nyújtanak. A nemesi származás vizsgálati jogát a nemesség kizárólagos vármegyei jognak tekintette. (Erre vezethető vissza, hogy nem mutatott különösebb buzgalmat a kormányszékek, sőt a király vonatkozó utasításainak végrehajtásában). A szatmári békét követően az első egyetemes nemesi vizsgálatot III. Károly rendelte el, 1723. 2 8 április 10-én. A vizsgálat főként a kurialistákra irányult, bár ezek nemessége -az elmúlt évek királyi megerősítéseivel- a megyék többségében köztudomású és kétségtelen volt. Somogyban a bizottság munkája nyomán a megye kinyilvánította, hogy az egyenesági rokoni fokon túl az oldalági öröklést és tulajdonjogot is 29 elismeri. Somogy megye 1726. évi összeírásából, 5 ^ 1 a nemesekre kivetett hozzájárulás mértékéből megállapítható a kurialista falvak telekszáma, amely így alakult: Nemesdéd-137, Szakácsi és Nemespátró-110-110, Nemesvid-70, Nemeskisfalud-35. 51 A csaknem száz évvel később készült birtokösszeírás szerint falvaink birtoknagysága ekként alakult: Szakácsi-5000 , Nemesdéd-4500, Nemesvid-3904 , 32 Nemespátró-3132, Nemeskisfalud-347 hold. Baranya vármegye a Helytartótanács utasításának eleget téve elrendelte ugyan a címerleveles nemesség okmányainak bemutatását, de a vizsgálatot 7 esztendeig elnyújtva, csak 1732-ben terjesztette fel a "birtokos- és kétségtelen nemesek lajstromát", köztük -név szerint- a 33 szabadszentkirályi kurialista családfővei." Tolnában és Fejérben is az 1720-as évektől állnak rendelkezésünkre a nemesi vizsgálatok iratai és az első, megyei összeírások . A 18. század 2. felétől számos összeírás maradt fönn a megyei levéltárakban, melyek szinte kizárólag a taksás nemesek neveit (és a taxa összegét) tartalmazva lehetőséget adnak jövedelmi viszonyaik összehasonlító elemzésére. A századvég és a 19. század elejének becses forrásai, a nemesi felkelések összeírásai segítenek a kurialisták számának, megoszlásának pontosításában, a vagyoni rétegződésről is -igaz, ko-
