Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Halász Imre: A MONOSZLÓI BÍRÓLÁDA I. Zala megyében ritka kivételnek számít az a község, ahol a feudális kori irattermelés bármilyen kicsi töredéke is fennmaradt. Ezért különösen jelentős az 1950-ig Zala megyéhez tartozott Monoszló nemesi község bíróládája, melyben a XVIII. század elejétől viszonylag egységben megmaradtak a községi adminisztráció iratai, az írásbeli emlékek pedig a XIV. századig nyúlnak viszsza. A monoszlói nemesi közbirtokosságot érintő iratok 1950 és 1953 között kerültek be a Zala megyei Levéltárba az eredeti, 89x51x40 cm méretű, 1839-ben készült községi levelesládában.

1 (A láda elején N/EMES.7 M/0N0SZLÓ7 H/ELYSÉGJ7 L/fÁDÁJA/ 1839. felirat látható.) "... a XVIII., de különbsen a XIX. században a magyar nemesség jóval nagyobb lélekszámú és arányszámú volt, mint más európai feudális országokban. Arányszáma elérte az összlakosságnak majdnem 6 %-át, túlnyomó része azonban teljesen vagyontalan volt, jobbágytelken gazdálkodott, vagy saját nemesi telkén élt ugyan, az azonban nem, vagy alig volt nagyobb egy jobbágyteleknél. Ez a szegénysége miatt parasztsorban élő nemesség tette ki 1819-ben Zalában az összes kiváltságos rendek több mint 87 %-át, a főneme2 si címmel nem rendelkező nemességnek pedig majd 92 %-át." II. A község igazgatása Nemesi, kuriális község volt a ma Veszprém megyéhez tartozó Monoszló is, melynek szervezetéről a XVIII. század közepéről van a legkorábbi adatunk. "... 1739-ben még formális megbízás nélkül léptek fel, 1742-ben az insurrectioval kapcsolatos jogügyletet a helység bírája és egy esküdt, valamint további 8 lakos írja alá."

3 Két évvel később egy határjárás jegyzőkönyvét a "törvénybíró" és 21, név szerint felsorolt ember írja alá. 1788-ban a