Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Visszatérve az anyakönyvek névanyagához, a keresztelési temetési és halotti bejegyzésekhez: ezek érdekes és hiteles forrásai lehetnek a falusi társadalom differenciálódásának. A keresztelési bejegyzésekben keresztszülőként sokszor előforduló házaspár a falu vezető rétegéhez tartozott vagy anyagilag, vagy szellemileg. A házassági bejegyzések bizonyos társadalmi mozgások megfigyelésére alkalmasak azáltal, hogy feljegyezték a más faluba beházasodó, vagy más faluból feleséget hozó házasulandókat. A temetések bejegyzései mutatják meg leginkább a falusi társadalom differenciáltságát. Általában a falusi eklézsiákban a 18. században és 19. század elején, háromféle temetés volt; a partiális, a generális és az univerzális. Ezeket a megkülönböztetéseket feljegyezték a halott adatai után. Az első a zsellérek, a második a közepes vagyonnal rendelkezők, a harmadik pedig a tekintélyesebb, bíróságot, esküdtséget viselt gazdák, az ún. nadrágos emberek temetése volt. Az anyakönyvekkel kapcsolatban megemlítendő, hogy az 1960-as években a Nyugat-Európában és Amerikában élő és milliomosokból is álló mormon (protestáns színezetű keresztyén) egyház filmre vétette a református egyház összes anyakönyvét is és ezeknek a filmeknek egy sorozata az Országos Levéltárban van. Az egyházközségeknél őrzött anyakönyvek az egyházkerület püspökének vagy főlevéltárosának engedélyével kutathatók. Az anyakönyvekkel kapcsolatban szólnom kell a társadalmi vonatkozásait nézve igen fontos "megesett személyek", vagy "czégéres bűnösök" cím alatti bejegyzésekről. Ez a fejezet nem igen hiányzik egyik 18. századi anyakönyvből sem. Itt találjuk azoknak a nevét, akik vétettek a keresztyén erkölcs, a közösségi magatartás normái ellen, paráználkodtak, káromkodtak, loptak stb. Sok esetben az eklézsia-követés módját is feljegyezték. Befejezésül az anyakönyvekkel kapcsolatban még annyit, hogy előkészületben van a Református Theológiai Doktorok Kollégiuma keretén belül működő Egyfiázi Néprajzi Szekció irányításával több tiszántúli eklézsia 18. századi anyakönyvének ismertetése. Ezek a rövid tanulmányok, vagy ismertetők közölnék azoknak a feljegyzéseknek rövid tartalmi kivonatát, amelyek helytörténeti, egyháztörténeti, vallási néprajzi, társadalmi kérdésekre vonatkozóan felhasználható adatokat tartalmaznak. Tudomásom szerint egy